Újkapela
Újkapela (horvátul: Nova Kapela) falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.
| Újkapela (Nova Kapela) | |
.jpg) | |
| Újkapela-Batrina vasútállomása | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Újkapela |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Ivan Šmit (HSS) |
| Irányítószám | 35410 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3393 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 53″, k. h. 17° 38′ 24″45.198056°N 17.640000°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 53″, k. h. 17° 38′ 24″45.198056°N 17.640000°E | |
| Újkapela weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újkapela témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBródtól légvonalban 29, közúton 33 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 15, közúton 19 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik. Itt halad át az A3-as autópálya és a Zágráb-Belgrád vasútvonal is. A község területe három, földrajzilag elkülönülő részre oszlik. Az északi rész a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a középső rész az Újgradiska-Bród főút mentén, míg a déli rész a Szávamenti-síkságon fekszik. A legnépesebb települések a középső részen találhatók.
A község települései
szerkesztésA községhez Batrina, Bili Brig, Donji Lipovac, Dragovci, Gornji Lipovac, Magić Mala, Pavlovci, Seoce, Siče, Srednji Lipovac, Ókapela és Újkapela települések tartoznak.
Története
szerkesztésA község területén előkerült legrégibb leletek az neolitikumból származnak. Az Újkapelától mintegy 2,5 km-re északnyugatra található „Ravnjaš” nevű lelőhelyen[2] a 2006 óta végzett régészeti feltárások megállapították, hogy Sopot-Bicske kultúra egy nagyobb települése volt itt. A humuszréteg alatt a kultúrához tartozó nagyobb mennyiségű régészeti anyag került elő.[3] 1900-ban a Siče falutól délre fekvő mocsaras területen egy cserépedényben 49 darab bronzkori bronztárgy került elő, köztük bronz szekercék, bronzvésők, sarlók, nyers bronzöntvények. A leletek a zágrábi régészeti múzeumba kerültek.
A település a 18. század közepén keletkezett, amikor a régi római út nyomvonalán megépítették az Újgradiskát Bróddal összekötő főutat és a környékbeli szétszórt falvak lakossága a főút mellé települt át. A lakosság áttelepülésével a plébániaközpont is az új településre került át, a hívek lelki gondozását pedig ferences szerzetesek látták el. A település neve az 1729-es sičei születési anyakönyvben tűnik fel először „Capela” néven, 1742-től pedig az összes sičeinél az azaz kapelai megjegyzést találjuk.[4] Az 1761-es egyházi vizitáció jegyzőkönyvében a „Siče, népiesen Kapela” forma található, 1765-ben pedig már azt írják, hogy a Szent Klára kápolna Újkapelán található.[4] 1760-ban Újkapela 25 házában 47 család élt 248 fővel. 1769-ben 22 háza, 36 családja és 238 lakosa volt.[4] Ebben az évben a plébánia központja is átkerült Újkapelára. 1773-ban megkezdték az új, Kisboldogasszony plébániatemplom építését, melyet a következő évben be is fejeztek. Felszentelése 1777. július 13-án történt.[4] A Boldogasszony szobrát a dubovaci templomból hozták át és helyezték a főoltárra. Később ezt egy aranyozott szoborra cserélték ki. A keresztelő Szent János kápolnát 1863-ban építették.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Neu Capela” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kapella (Nova)” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kapella (Nova, Neo, Neu)” néven 40 házzal, 198 katolikus és 6 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 264, 1910-ben 761 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 89%-a horvát, 3-3%-a német és magyar, 2%-a szlovén anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben Újkapelának 907, a községnek pedig 4227 lakosa volt.
Lakossága
szerkesztés| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 264 | 332 | 368 | 534 | 640 | 761 | 708 | 857 | 980 | 998 | 930 | 922 | 911 | 1.018 | 1.004 | 907 |
Nevezetességei
szerkesztésA Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplom[9] 1773 és 1774 között épült. Felszentelése 1777. július 13-án történt. A templom egyhajós épület, félköríves szentéllyel. A harangtorony a gazdagon díszített homlokzat felett magasodik. A homlokzaton két fülkében Szent Tamás apostol és Szent Henrik szobra látható. A főoltár a Kisboldogasszony tiszteletére van szentelve rajta Szűz Mária aranyozott szobrával. Értékesek a Nepomuki Szent János és a Szent Kereszt mellékoltárok, a szószék, a keresztelőmedence a négy barokk gyertyatartó és az aranyozott cibórium is, mely Mária Terézia ajándéka. A cintóriumot 1807-ben a dubovaci templom anyagából építették, melyet az építéssel egyidejűleg lebontottak.
A Mindenszentek tiszteletére szentelt temetőkápolnája[10] 1889-ben épület Aleksandar Seitz kereskedő sírkápolnájaként neogótikus stílusban. Egyszerű, téglalap alaprajzú épület, bejáratánál kiugró előcsarnokkal. a főhomlokzat felett magasodik a piramis alakú, alul négyoldalú, felül hatoldalú toronysisakkal fedett harangtorony a harangok szintjén félköríves záródású ablakokkal, alatta a oromzat magasságában pedig egy ovális ablakkal.
Gazdaság
szerkesztésA helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés és az állattartás volt. Az 1990-es évek elején a szabadpiaci vállalkozások megjelenésével a magánvállalkozások és a vállalkozói kezdeményezések rohamosan növekedtek. A kereskedelem mellett, amely ezen időszak elején a leggyakoribb tevékenység volt, a feldolgozóipar is fejlődik. A legnagyobb vállalat a batrinai Metaloplast, amely mintegy 40 embert foglalkoztat és műanyagok feldolgozásával, polietilén fólia és hasonló anyagok gyártásával foglalkozik.
Kultúra
szerkesztésA község területén két kulturális és művészeti egyesület működik, a batrinai „Šokadija” és a sičei „Radinje”. 2006-tól Batrinán „Lipa” néven ifjúsági tamburazenekar is működik.
Oktatás
szerkesztés- Az „Antun Mihanović” alapiskola Batrinán működik, a környező településeken hét területi iskola tartozik hozzá.
- Újkapelán már évek óta működik egy mini zeneiskola, ahol a hallgatók három zongoratanár vezetésével megtanulnak zongorázni és fuvolázni. Az iskolában működik még egy tambura zenekar is az egyik legjobb tamburás Krunoslav Dražić vezetésével, aki a „Lipa” zenekart is vezeti.
Sport
szerkesztés- Slavonac Nova Kapela labdarúgóklub.
- Polet iskolai sportegyesület
- Štuka sporthorgász egyesület
Egyesületek
szerkesztés- DVD Nova Kapela – Batrina önkéntes tűzoltóegyesület
- Babja gora vadásztársaság
- Željko Vidović Roky rádiósklub
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3788.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3877.
- ↑ a b c d e Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 288. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1288.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5667.
Források
szerkesztés- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk
szerkesztés- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
