Batrina (Újkapela)
Batrina falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.
| Batrina | |
 | |
| A falu bejárata. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Újkapela |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35410 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 861 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 16″, k. h. 17° 39′ 43″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 16″, k. h. 17° 39′ 43″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Batrina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Bródtól légvonalban 28, közúton 31 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 17, közúton 21 km-re délre, községközpontjától 1 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, az Újgardiskát Bróddal összekötő főút mentén fekszik.
Története szerkesztés
Batrina területe már a középkorban is lakott volt. A birtok neve „Remunt” volt, mely név fennmaradt a „Rinovica” pataknévben, ahogyan régen a falu mellett folyó Orljavica-patakot hívták.[2] 1698-ban a kamarai összeírásban „Batrina” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között.[3] 1730-ban 30 háza és egy kápolnája volt. 1746-ban a faluban 37 ház és a Szent Antal kápolna állt itt. 1758-ban említik a kápolna Szent Antal és Segítő Szűzanya képeit. A falu lakói azonban nem ide, hanem a szomszédos Seoci kápolnája körüli temetőbe temetkeztek. 1760-ban 39 házat, 61 családot és 318 lakost számláltak. 1769-ben 36 háza, 64 családja és 345 lakosa volt.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Batrina” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Batrina” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Batrina” néven 72 házzal, 366 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 364, 1910-ben 791 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 90%-a horvát, 4%-a magyar, 2-2%-a szerb és cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 1005 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 364 | 402 | 392 | 500 | 554 | 791 | 857 | 945 | 1.160 | 1.197 | 1.242 | 1.253 | 1.136 | 1.149 | 1.096 | 1.005 |
Nevezetességei szerkesztés
Remete Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 19. század végén, vagy a 20. század elején épült a település közepén. A régi fakápolna a Seoci felé vezető út mellett állt.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása. 218. old.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 40. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
