Gyelétfalva

település Horvátországban
(Đeletovci szócikkből átirányítva)

Gyelétfalva (horvátul: Đeletovci) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Csótnémetihez tartozik.

Gyelétfalva (Đeletovci)
Esős nap Gyelétfalván
Esős nap Gyelétfalván
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségCsótnémeti
Jogállás falu
Irányítószám 32244
Körzethívószám +385 032
Népesség
Teljes népesség419 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság81 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 10′ 59″, k. h. 19° 00′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 59″, k. h. 19° 00′ 47″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyelétfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Vukovártól légvonalban 18, közúton 21 km-re délre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, Vinkovcéről Szávaszentdemeterre menő vasúttól délre fekszik. Vasútállomása van.

Története szerkesztés

A település már a középkorban is létezett, de egyik korabeli oklevélben szereplő településsel sem sikerült kétséget kizáróan azonosítani. Annyi tudható, hogy a falu régi helye a mai határában fekvő „Staro Selo” nevű helyen volt. Környéke is sűrűn lakott volt a középkorban, de ezek a települések részben a török uralom idején, részben a felszabadító harcok során elnéptelenedtek. A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg és 1691-ig volt török uralom alatt.

A mai Gyelétfalva a 18. század elején keletkezett Boszniából érkezett katolikus sokácok betelepülésével, akik felépítették Szent Mártonnak szentelt fatemplomukat. A templom a németi plébánia filiája volt. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. Gyelétfalva a Bródi határőrezred katonai igazgatása alá került és a tizedik század parancsnokságának székhelye lett. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.

Az első katonai felmérés térképén „Czeletovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Chelletovcze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gjeletovcze” néven 62 házzal, 316 katolikus és 13 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A településnek 1857-ben 330, 1910-ben 733 lakosa volt. Szerém vármegye Sidi járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 75%-a horvát, 15%-a magyar, 8%-a német, 1%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. A falu élete 1984-ben változott meg gyökeresen, amikor az INA vállalat megkezdte a határában feltárt kőolaj- és földgázmező kitermelését. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut megszálló szerbek mindent leromboltak. A lakosság legnagyobb része lemenekült, néhányan gyilkosság áldozatai lettek. A lakosság csak 1997-ben térhetett vissza a száműzetésből és kezdhetett hozzá a teljes újjáépítéshez. A falunak 2011-ben 511 lakosa volt.

Népessége szerkesztés

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
330 351 451 597 686 733 699 733 828 862 908 874 799 849 685 511

Gazdaság szerkesztés

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás. Fő termények a gabonafélék, a napraforgó, a cukorrépa és a takarmánynövények.

Olaj- és földgázlelőhelyét 1984 óta hasznosítják. 1982. szeptember végén a falu főutcájától kétszáz méterre, mintegy 1000 méter mélységben a fúrók olajat találtak. Az akkori Naftaplin Vjesnik humoros történetben számolt be Ilija Manojlovićról a „gyelétfalvi sejkről”, akire a helyiek aggatták ezt a tréfás nevet, mert a Đeletovci 1. számú kútból az ő földjén tört fel az olaj. Kinevezték az építési projektért felelős csoportot és megkezdték az olajtermelő létesítmények felépítését. A munkát rekord hét hónap alatt végezték el, és a Đeletovci – Ilača – Privlaka olajmezőn 1984. november 24-én megindulhatott a termelés. 1984 végéig a 34 kútból körülbelül 27 000 tonna olajat és valamivel több, mint egymillió köbméter földgázt termeltek ki. Az olaj- és gázmező 1989-ben érte el termelésének maximumát. 1991. szeptember 29-én a szerbek mind a három mezőt elfoglalták. A két gyelétfalvi olajtartály egyikét felgyújtották. A kelet-szlavóniai olajmezőket 1996. augusztus 19-én állították vissza az INA termelésébe. A termelés újjászervezése két szakaszon keresztül zajlott és 1997 közepén fejeződött be.

 
Gyeletfalva vasútállomása

Nevezetességei szerkesztés

Kapisztrán Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1872-ben épült. Hosszúsága 17 méter, szélessége 8 méter. A templomot 1972 körül belülről, 1991-ben kívülről teljesen megújították. 1991. szeptember 29-én a szomszédos Bánóc felől a tornyot gránáttalálat érte, mely ráomlott a tetőszerkezetre. A tető és a szentély is súlyosan megsérült. A falut elfoglaló szerb csapatok a templomot teljesen kifosztották. A háború után a visszatérő emberek újjáépítették.

Kultúra szerkesztés

  • A KUD „Grančica” kulturális és művészeti egyesületet 1965-ben folklór csoportként alapították. Alapítója a helyi iskola tanára Zvonimir Vanđura volt. A száműzetés éveiben nagyon nehéz körülmények között tevékenykedett.
  • A faluban minden év májusában a „Divan je kićeni Srijem” fesztivál részeként a népi írók találkozója kerül megrendezésre. Eddig 22 népi írói találkozót tartottak kisebb-nagyobb sikerrel és folyamatossággal. A függetlenségi háború megszakította az ezen a területen népszerű népi írás felértékelésére irányuló erőfeszítéseket. A találkozó lehetőséget nyújt a szakembereknek, hogy a népi kultúrának ezt részét minden évben értékeljék.
  • Az „Electus” informatikai klubot 2008-ban alapították.

Oktatás szerkesztés

Első iskoláját 1830-ban nyitották meg. A településen a csótnémeti általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport szerkesztés

Az NK Šokadija Đeletovci labdarúgóklubot 1933-ban alapították. A csapat ma a megyei 2. ligában szerepel.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés