Svedlér

	Svedlér (Švedlár)
	A svedléri Szent Margit-templom
	; Svedlér zászlaja
	; Svedlér zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Gölnicbányai
Rang	község
Első írásos említés	1338
Polgármester	Vladimír Končík
Irányítószám	053 34
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	GL
	Népesség
Teljes népesség	2112 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	481 m
Terület	84,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 30″48.813889°N 20.708333°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 50″, k. h. 20° 42′ 30″48.813889°N 20.708333°E
	Svedlér weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Svedlér témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Svedlér (szlovákul: Švedlár, németül: Schwedler) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése

Gölnicbányától 23 km-re délnyugatra, a Gölnic partján fekszik.

Története

A falut német bányászok alapították a 13. század elején. Eredetileg három különálló település (Alsó-, Közép-, és Felsősvedlér) volt. 1333-ban Károly Róbert király mindhárom települést a szomolnoki uradalomhoz csatolta, később pedig Gölnicbányához is tartoztak. Svedlért 1338-ban „Tres Swetler”, „Swetler”, „Swadler” alakban említik először. 1368-ban „Swedlery” néven szerepel. 1465-ben mezővárosként a szepesi váruradalom része. 1529-ben anabaptisták telepedtek a Szepességbe, így Svedlérre is. A 16. században Svedlér 143 házzal egyike a Szepesség legnépesebb településeinek. A Thurzók, Csákyak, végül a Bányászkamara tulajdona. Lakói főként bányászok voltak és a környék rézbányáiban dolgoztak.

1662-ben, 1664-ben és 1710-ben pestisjárványok sújtották. Csak 1710-ben a lakosság háromnegyede, 1050 lakos esett a pusztító kór áldozatául. A 18.-19. században a rézbányák mellett nagyolvasztó és bányászati hivatal is működött a településen. 1787-ben 350 házában 2691 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVEDLÉR. Német Bánya Város Szepes Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Vágendriszszelhez fél mértföldnyire; bányáji nevezetesítik, közel Hutáji is vagynak; határja hegyes, vőlgyes, fája, legelője elég van, keresetre jó módgyok, vagyonnyaik középszerűek.”^[2]

1828-ban 343 háza és 2469 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Schwedlér, német bányaváros, Szepes vmegyében, Szomolnokhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 1064 kath., 1511 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Papirosmalom. Fürész és lisztmalmok. Jövedelmei rézbányák, mellyekből évenként 2000 mázsa tiszta réz ásatik. F. u. a kamara.”^[3]

1880 és 1890 között sok bányász kivándorolt a községből. 1889-ben nagy tűzvész pusztított, melyben a templom tornya is leégett. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.