A 2008 TC3 (a Catalina Sky Survey ideiglenes besorolása szerint 8TA9D69) egy 2 és 5 méter közötti átmérőjű meteoroid volt, amely 2008. október 7-én magyar idő szerint 4:46-kor, 12,7 kilométer/másodperces sebességgel, a vízszinteshez képest körülbelül 20 fokos süllyedésben érte el a Föld légkörét és körülbelül 37 kilométeres magasságban szétesett. A légkörben felszabaduló energia mintegy 1 kilotonnás robbanásnak felelt meg.[2]

2008 TC3
A kék vonal mutatja a meteoroid pályáját, ahogyan a Földhöz közelít
A kék vonal mutatja a meteoroid pályáját, ahogyan a Földhöz közelít
Felfedezése
Felfedező Catalina Sky Survey
Felfedezés ideje 2008. október 6.
Felfedezés helye Mount Lemmon Survey
Ideiglenes név 8TA9D69
Pályaadatok
Epocha October 7, 2008
Perihélium0,89995686080399 CsE[1]
Aphélium1,7164532750257 CsE[1]
Fél nagytengely 1,3082050679149 CsE
Pálya sugara 1,2 CsE
Pálya excentricitása
  • 0,312065
  • 0,31206744043697
Orbitális periódus 1,4 év
Közepes anomália
  • 330,75°
  • 330,75429898151°
Inklináció
  • 2,54°
  • 2,5422152837122°
Felszálló csomó hossza
  • 194,1°
  • 194,10114359289°
Központi égitest Nap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő 2-5 méter
Forgási periódus 0,0269409 h
Abszolút fényesség 30,72
A Wikimédia Commons tartalmaz 2008 TC3 témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A 2008 TC3 röppályája és fontosabb észlelései térképre rajzolva
Az Almahata Sitta nevet kapott lehullott meteorit begyűjtését a Khartumi Egyetem diákjai csatárláncot alkotva végzik

Felfedezése szerkesztés

A meteoroidot a Catalina Sky Survey egyik megfigyelője fedezte fel az arizonai Tucson közelében lévő Mount Lemmon 1,5 méteres teleszkópjával, körülbelül egy nappal a becsapódás előtt.[3][4][5] Az elméleti számítások szerint nagyjából hetente éri el a légkört egy ilyen nagyságú égitest, de ez volt az első alkalom, hogy a becsapódás előtt sikerült észlelni az objektumot.

Becsapódása és megtalálása szerkesztés

A becsapódás előtt utoljára Olaszországból észlelték az égitestet, mintegy egy órával a légkörbe való belépése előtt. Ekkor a Földtől 45 000 kilométer távolságra volt, látszó fényessége elérte a 14 magnitúdót. A meteoroid Észak-Szudán területe felett lépett be a Föld légkörébe egy igen gyéren lakott, sivatagos területen, így közvetlen megfigyelések csak kis mennyiségben állnak rendelkezésre a becsapódásról: a Meteosat 8 meteorológiai műhold,[6] és a KLM egy repülőgépe látta közvetlenül, egy ellentétes irányba néző egyiptomi webkamera valószínűleg lefényképezte a visszfényét,[7] emellett a meteoroid nyomát is lefényképezték.[8] Egy Kenyába (részben az atomrobbantások érzékelésére ) telepített, alacsony frekvenciájú hangokat érzékelő szenzor észlelte a becsapódás által keltett lökéshullámokat.[9]

2008 decemberében Peter Jenniskens, a Khartumi Egyetem professzora két diákjával begyűjtötte az első mintegy 4 kilogrammnyi anyagot (47 darab formájában) az Egyiptom és Szudán határát átszelő országút Almahata Sitta (6-os állomás) nevű pontja környezetében. Ezek első vizsgálati eredményeiről éppen a Nature 2009, március 26-ai számának megjelenése napján számolt be Mike Zolensky a 40. Lunar and Planetary science konferencián, Houstonban.

Később, 2009-ben egy szudáni gyűjtőexpedíció megtalálta a meteorit újabb 280 darabját, amelyek a mintegy 29 kilométer átmérőjű szórási ellipszis mentén szóródtak szét. A gyűjtés során a Khartumi Egyetem diákjai csaknem 1 kilométer széles csatárláncot alkotva fésülték át a sivatag, számítások alapján figyelembe veendő tartományát.

Az anyagvizsgálatok alapján a kicsi égitest anyaga ureilit. Ez a meteorit az akondritok csoportjába tartozó kőmeteorit típus. Ezek körében is az új hullás anyaga egy ritka, szénben gazdag, porózus változatot képvisel.[10][11] A lehullott objektum F színképtípusú kisbolygónak bizonyult, ennek most először sikerült földre került darabjait fellelni, és ennek alapján pontos anyagtartalmát megállapítani. Az égitest felszínének és belsejének anyagtartalma megegyezett, azaz az űridőjárás nem változtatta meg a felszín anyagát.[12]

Érdemes megjegyezni, hogy a Mócsi meteorit méretét éppen ilyen nagyságúra becsülték. Az az L6-os kondrit a mintegy 25 kilométer hosszú szórási ellipszisen mintegy 3000 darabra becsült törmelékké esett szét.

A meteorit neve: Almahata Sitta szerkesztés

Mivel a meteoritikában az a szokás, hogy a becsapódás helyéről kap nevet a meteorit, ezért ideiglenesen, amíg a Meteoritikai Névadó Bizottság jóvá nem hagyja, a kisbolygóból lett meteoritok neve a becsapódás-környéki állomásról az Almahata Sitta nevet kapta.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
  2. Kereszturi, Ákos: Új adatok és képek a légkörben felrobbant kisbolygóról. [Origo] Világűr, 2008. november 9. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  3. Williams, Gareth V.: MPEC 2008-T50. Minor Planet Center, 2008. október 6. (Hozzáférés: 2008. október 8.)
  4. Huntington, Jenny: Small Asteroid Enters Earth’s Atmosphere. eFluxMedia, 2008. október 7. [2008. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 8.)
  5. Sárneczky, Krisztián: Kisbolygó-becsapódás Észak-Szudán felett!. Hírek.csillagászat.hu, 2008. október 6. [2008. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  6. Sárneczky, Krisztián: Műholdról is megörökítették a kisbolygó-becsapódást. Hírek.csillagászat.hu, 2008. november 10. [2008. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  7. Kereszturi, Ákos: Film és kép a becsapódott kisbolygóról. [Origo] Világűr, 2008. november 10. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  8. Sárneczky, Krisztián: Villanás és porösvény a tűzgömb nyomán. Hírek.csillagászat.hu, 2008. november 10. [2008. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  9. Kereszturi, Ákos: Észlelték a kisbolygó keddi robbanásának lökéshullámát. [Origo] Világűr, 2008. október 8. (Hozzáférés: 2008. november 16.)
  10. Kereszturi, Ákos: Megtalálták a Szudán felett felrobbant kisbolygó darabjait. [Origo] Világűr, 2008. március 26. (Hozzáférés: 2009. március 26.)
  11. Kiss, László: Megtalálták az Észak-Szudán felett becsapódott kisbolygó maradványait. Hírek.csillagászat.hu, 2009. március 27. [2009. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
  12. Surprise recovery of meteorites follow asteroid impact (angol nyelven). Astronomy.com, 2009. március 25. (Hozzáférés: 2009. március 29.)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 2008 TC3 témájú médiaállományokat.