9 Metis
kisbolygó
A 9 Metis (a görög Μήτις szóból) a legnagyobb kisbolygóövbeli aszteroida. Szilikátokból és fémes nikkel-vasból áll, így valószínűleg egy nagyobb kisbolygó magjának maradványa lehet, amely elpusztult egy korábbi ütközés során.[10]
.svg){kind=small} 9 Metis | |
 | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | A. Graham |
| Felfedezés ideje | 1848. április 25. |
| Felfedezés helye | Markree Observatory[1] |
| Névadó | Métisz |
| Alternatív név | 1974 QU2 |
| Kisbolygókategória | kisbolygóöv |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2004. július 14. (JD 2453200,5) |
| Aphélium távolsága | 400,548 Gm (2,678 CsE) |
| Perihélium távolsága | 313,556 Gm (2,096 CsE) |
| Fél nagytengely | 357,052 Gm (2,387 CsE) |
| Pálya excentricitása | 0,122 |
| Orbitális periódus | 1346,815 d (3,69 a) |
| Átl. pályamenti sebesség | 19,21 km/s |
| Közepes anomália | 274,183° |
| Inklináció | 5,576° |
| Felszálló csomó hossza | 68,982° |
| Perihélium szöge | 5,489° |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret | 235×195×140 km[2][3] |
| Tömeg | ~9·1018 kg |
| Átlagos sűrűség | ~2,7 g/cm³[4] |
| Felszíni gravitáció | ~0,070 m/s² |
| Szökési sebesség | ~0,11 km/s |
| Forgási periódus | 0,2116 d (5,078 h)[5] |
| Albedó | 0,243 (mértani)[6] |
| Felszíni hőmérséklet |
~173 K max: 282 K (+9° C)[7] |
| Színkép típusa | S típusú kisbolygó[8] |
| Látszólagos fényesség | 8,1[9]-től 11,83-ig |
| Abszolút fényesség | 6,28 |
| Látszólagos méret | 0,23"-től 0,071"-ig |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 9 Metis témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Méretösszehasonlítás: az első tíz kisbolygó a Föld Holdjához hasonlítva. A Metis második jobbról.
Felfedezése és neveSzerkesztés
Andrew Graham fedezte fel 1848. április 25-én; ez volt az ő egyetlen felfedezése.[11] Továbbá ez az egyetlen kisbolygó, amelyet Írországban végzett megfigyelések alapján fedeztek fel. Nevét a mitológiai Métisz után kapta.[12] A Thetis nevet is javasolták, de visszautasították (ezt később a 17 Thetis kapta meg).
ÁtvonulásokSzerkesztés
A Metis nem kevesebb, mint 5 alkalommal vonult át egy-egy csillag előtt.[13]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ JPL Small-Body Database
- ↑ J. Torppa et al., Shapes and rotational properties of thirty asteroids from photometric data, Icarus Vol. 164, p. 346 (2003).
- ↑ A. D. Storrs et al., A closer look at main belt asteroids 1: WF/PC images, Icarus Vol. 173, p. 409 (2005).
- ↑ G. A. Krasinsky et al., Hidden Mass in the Asteroid Belt, Icarus, Vol. 158, p. 98 (2002).
- ↑ PDS lightcurve data. (Hozzáférés: 2007. december 25.)
- ↑ MSX Infrared minor planet survey (at PDS). [2005. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 25.)
- ↑ L. F. Lim et al., Thermal infrared (813 µm) spectra of 29 asteroids: the Cornell Mid-Infrared Asteroid Spectroscopy (MIDAS) Survey, Icarus Vol. 173, p. 385 (2005).
- ↑ asteroid lightcurve data file (March 2001)
- ↑ Donald H. Menzel and Jay M. Pasachoff. A Field Guide to the Stars and Planets, 2nd edition, Boston, MA: Houghton Mifflin, 391. o. (1983). ISBN 0-395-34835-8
- ↑ M. S. Kelley and M. J. Gaffey, 9 Metis and 113 Amalthea: A Genetic Asteroid Pair, Icarus Vol. 144, p. 27 (2000).
- ↑ Graham, A.; New Planet, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Vol. 8, No. 6 (dated April 14, 1848.!), p. 146 (signed April 29, 1848; the discovery was first announced on April 27)
- ↑ Graham, A.; Metis, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Vol. 8, No. 7 (dated 1848. május 12.), pp. 147–150)
- ↑ W. M. Kissling et al., The diameter of (9) Metis from the Occultation of SAO 190531, Proceedings of the Astronomical Society of Australia Vol 9, p. 150 (1991).
További információkSzerkesztés
- Fénygörbéből következtetett modell
- "Notice of discovery of Metis", MNRAS 8 (1848) 146
- Irish Astronomical History: Markree Castle Observatory and The Discovery of the Asteroid Metis
- Yeomans, Donald K.: Horizons system (angol nyelven). NASA JPL. (Hozzáférés: 2007. március 20.)
