A Kárpát-medence kenyere
A Kárpát-medence kenyere (2011 és 2013 között: A nemzet kenyere) egy, az augusztus 20-i nemzeti ünnephez (az új kenyér ünnepéhez) köthető esemény, amelynek során Szolnokon egy hatalmas kemencében kisütnek egy több száz kilós kenyeret, amelynek alapanyagait a Kárpát-medence számos vidékéről adományozzák magyar közösségek és magánszemélyek. Az óriáskenyér mellett több kisebb, de önmagában nagy méretű másik kenyeret is elkészítenek a helyszínen. A rendezvény célja egyrészt a nemzeti összetartozás erősítése, másrészt a jótékonykodás is, mivel a kenyeret szétosztják a sütésben részt vevő városok lakói között.
| A Kárpát-medence kenyere | |
 | |
| Helyszín | Kárpát-medence és Szolnok |
| Aktív évek | 2011-től |
| Dátum | augusztus 20. |
Története szerkesztés
A rendezvényt 2011-ben alapította A nemzet kenyere néven Szolnok megyei jogú város és a Szolnok TV, majd 2013-ban új nevet adtak neki: ettől kezdve nevezik A Kárpát-medence kenyerének. Az első évben a kenyér még csak 50 kg-os volt, 2013-ban 150, 2014-ben már 200,[1] 2015-ben 250,[2] 2016-ban pedig európai rekordot jelentő 300 kilósat készítettek.[3][4] 2017-ben a kenyér ismét 300 kg-os lett.[5]
A kemencét, amelyben ekkora kenyerek is kisüthetők, 2012-ben építették a művésztelepen. A felhasznált liszt részben a Trianon után megmaradt területekről származik, de a többi hozzávalót az elszakított részek magyarjai adományozzák: a sót Székelyföldről, a forrásvizet Kárpátaljáról, a kovászt a Délvidékről, a krumplit pedig a Felvidékről hozzák.[6] 2015-ben már a liszt egy része is Erdélyből jött: Kolozsvár környékéről hét faluból (Bálványosváraljáról, Buzáról, Györgyfalváról, Magyarszovátról, Tordaszentmihályról, Székről és Várfalváról) gyűjtöttek adományt a szolnoki rendezvényre.[7] Hagyományosan Sepsiszentgyörgy, a bal parti Komárom, Beregszász, Zenta, Lipót és a lengyel Tarnów küldöttségei vesznek részt a sütésben és az augusztus 20-i szolnoki ünnepségeken, ezen települések külön sütött, kisebb kenyereket is hazavisznek, valamint a kolozsvári Magyar Napokra is eljuttatnak egy hatalmas méretűt.[3] A kenyér tésztáját is több pék gyúrja (Diószegi László székelyföldi mester vezetésével), az elkészült kenyeret huszárok, táncosok és zenészek kíséretében hintón viszik a város főtetére,[6] ahol ökumenikus szertartás keretein belül megáldják.[8]
A kenyérsütéshez több sport-, zenei, kulturális és művészeti program is kapcsolódik a művésztelep területén,[2] valamint létrehoztak egy kenyérsütő versenyt is, ahova bárki elhozhatja saját termékét.[9]
Források szerkesztés
- ↑ A Kárpát-medence kenyere az összetartozás jelképe. Kormányhivatal.hu, 2014. augusztus 21. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
- ↑ a b Kisült a Kárpát-medence kenyere. Gondola, 2015. augusztus 20. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
- ↑ a b Kárpát-medence kenyere hatodszor is Szolnokon és a határon túl!. iSzolnok, 2016. augusztus 16. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
- ↑ 300 kilós rekordkenyeret sütöttek. Szoljon, 2016. augusztus 20. [2016. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)
- ↑ Idén is Szolnokon készült a Kárpát-medence kenyere. Szabad Magyar Szó, 2017. augusztus 20. [2017. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 21.)
- ↑ a b Komáromi segítséggel készül a Kárpát-medence kenyere. Delta, 2016. augusztus 18. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
- ↑ Kárpát-medence kenyere: az összetartozás mindennapi betevője. Krónika, 2015. július 14. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
- ↑ Háromszáz kilós lesz a Kárpát-medence kenyere az idén. iSzolnok, 2016. augusztus 18. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
- ↑ Kárpát-medence kenyere. Szolnok TV, 2016 (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
További információk szerkesztés
- Kisült a Kárpát-medence kenyere (képek). hirado.hu, 2015 (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)