A Német-római Birodalom körzetei

A körzet (latinul Circulus imperii, többes számban Circuli imperii, németül Reichskreis, többes számban Reichskreise) a Német-római Birodalom először 1500-ban létrehozott alapegysége volt, amelyben több államot vontak össze a közös védekezés és a birodalmi adószedés megszervezése céljából. a körzet egyben a Birodalmi Gyűlés (Reichstag) alapegysége is volt.

A körzetek térképe a 16. század elején, fehérrel a körzetbe nem sorolt területek.

Minden körzetnek volt egy saját gyűlése, a Kreistag, amelynek nem minden tagja volt automatikusan a Reichstagnak is tagja.

Megalakulásuk lépcsői

Az első körben a birodalmi reform hat körzetet hozott létre 1500-ban. Ezek:

• Bajor körzet
• Sváb körzet
• Felső-rajnai körzet
• Alsó-rajna–vesztfáliai körzet
• Frankóniai körzet
• Alsó-szászországi körzet

1512-ben négy további körzetet alapítottak:

• Burgundiai körzet
• Ausztriai körzet
• Felső-szászországi körzet
• Rajna-vidéki körzet

Ez a tíz körzet nagyjából változatlanul fennmaradt egészen az 1790-es évekig, amikor a francia forradalom háborúi jelentős átrendeződésekhez vezettek Európa térképén.

A körzeteken kívüli államok

Sok államot nem soroltak be egyetlen körzetbe sem. Ezek:

• A cseh korona országai (a történelmi Cseh Királyság, Morva Őrgrófság, Szilézia, Alsó-Lausitz, Felső-Lausitz)
• A Svájci Konföderáció területei, amelyek formálisan 1648-ig ugyan a Birodalomhoz tartoztak, valójában azonban kvázi függetlenek voltak
• Észak-Itália területei, amelyek szintén kvázi függetlenek voltak
• Sok apró állam, mint például Montbéliard (Mömpelgard) megye vagy Schmalkalden