A pozsonyi klarissza templom és zárda

szlovák kolostortemplom
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 17.

A klarissza templom és zárda (szlovákul: Kostol Povýšenia svätého Kríža, közismert nevén Kostol klarisiek) gótikus épület Pozsony óvárosában. A pozsonyi klarisszák templomának mai formája újjáépítés eredménye, az eredeti épületet Mária Terézia császárnő, a 18. században lebontatta.[1] Az egykori katolikus templom Pozsony városának tulajdonában van, jelenleg koncert-és kiállítóteremként működik.[2]

A pozsonyi klarissza templom és zárda
szlovák kulturális műemlék
Építési adatok
Építése
Stílusgótika
TelepülésÓváros
Elhelyezkedése
A pozsonyi klarissza templom és zárda (Szlovákia)
A pozsonyi klarissza templom és zárda
A pozsonyi klarissza templom és zárda
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 08′ 38″, k. h. 17° 06′ 20″48.143895°N 17.105544°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 38″, k. h. 17° 06′ 20″48.143895°N 17.105544°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz A pozsonyi klarissza templom és zárda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története és külső megjelenése

szerkesztés

A klarisszák vagy hivatalos nevén a Szent Klára Rend (latinul: Ordo sanctae Clarae) III. András magyar király jóvoltából Pozsonyban 1297 telepedtek meg. Fenntartásukra a király nekik adományozta Alsó- és Felső Jányokot, Boldogfát, Diószeget, Csallóköztárnokot és Újhely-Jókát. A rend tagjai többnyire magyar nemesi családok leányai, akik rendkívül szigorú szabályok szerint éltek. Imádságon és vezeklésen kívül leányneveléssel és kódexmásolással is foglalkoztak.

A templom 1300 körül épült egy régebbi 1278-ban elpusztult ciszterci templom helyén. Az épülethez tartozó ötszögletű filigrán kőcsipkés, szobrokkal vízköpőkkel gazdagon díszített torony a 15. században készült el. A torony érdekessége, hogy pilléreken nyugszik, ennek oka a klarisszák rendkívül szigorú szabályzata, mely nem engedte meg, hogy templomukra – vagy mellé – tornyot építsenek. A templomuk sarkára mintegy "odabiggyesztett" konzolokon álló tornyot egy földrengés 1700-ban súlyosan megrongálta, és ezért sisakját le kellett bontani, bádogtetőre cserélni, ekkor épültek a földig érő támpillérek is.[3]

 
A pozsonyi Klarisszák templomának bádogtetős tornya a felújítás előtt.

Az eredeti faragott köveket megőrizték a kolostor udvarán, így Schulek Frigyes 1888–1889-ben hitelesen tudta restaurálni.

 
Bratislava-Old Town, Slovakia - panoramio (85)

Az épület a gótikus stílusú remekmű, belső terét a 18. században rokokó stílusban rendezték át, mai napig a középkor hangulatát árasztja. "Unikum ez a torony az ország műemlékei között, mert nincs ez országban templom, de másutt sem a külföldön, a melynek tornya nem a saját fundámentumán állana, hanem a templom falainak szegletére ügyesen eszközölt aláfalazással van fölállítva." írja Vutkovich Ödön: Magyarország vármegyéi és városai c. könyvében a Pozsonyról szóló részben.

[4] A kolostor reneszánsz kapuzatán az 1640-es évszámon kívül két esztergomi érsek neve is fellelhető: Pázmány Péter és Lósy Imre. Az ő anyagi támogatásukkal nyerte el a kolostor mai, késő reneszánsz külsejét. A mohácsi vészt követően a török elöl ide menekítették a Nyulak szigeti (ma Margit-sziget) domonkos apácák Szent Margit földi maradványait. Csontjait és övét nagy becsben tartották az ezt követő évszázadokban, míg 1782-ben II. József a rendet feloszlatta. Ezt követően az ereklye gróf Batthyány Ignác Erdély püspökének birtokába került.

A 17. században az apácák között túlsúlyba kerültek a magyar anyanyelvűek, és a klarissza zárda látványosan megindult a nemesi apácaközösséggé válás útján. [5] Az apácarendben kezdett el "magyar zamatú" [6] műfordításokkal foglalkozn Frangepán Flóra (írói álnevén Ozolyi Flóra), a Wesselényi-összeesküvésben való részvételért kivégzett Frangepán Ferenc Kristóf lánya. Sigray Erzsébet Róza fordításában 1703-ban Bécsben jelent meg a Jó illatú rózsáskert című imakönyv.[7] A rend feloszlatása után a kolostor épületét a Pozsonyi Királyi Jogakadémia később pedig a Pozsonyi Királyi Katolikus Gimnázium használta 1626–1919 között [8] , a templom pedig a tanulók hitéletét szolgálta. Itt tanult Bartók Béla, kinek szlovák nyelvű emléktáblája ma a a Kórház utcában látható [9] és Erkel Lászlótól kapott zongora- és zeneszerzésórákat. Ugyancsak itt tanult Dohnányi Ernő, kinek apja, Dohnányi Frigyes a gimnázium fizikatanára volt. Az épületben működött a rövid életű Erzsébet Tudományegyetem, később a Comenius Egyetem könyvtára. Ma a kolostor gyönyörűen felújítva a könyvtár talán legszebb részlegét alkotja.

Lásd még

szerkesztés
  1. Pozsony: Klarisszák temploma – Szent Margit csontjainak helye?. Várlexikon . (Hozzáférés: 2023. március 25.)
  2. Wilson, Neil; Nebeský, Richard (2001). Czech & Slovak Republics. Lonely Planet, ISBN 9781864502121
  3. FELVIDÉK MA. (Hozzáférés: 2024. március 19.)
  4. Vutkovich, Ödön dr.: Pozsony vármegye - Magyarország monográfiája. Apollo Irodalmi Társaság, 1906. (Hozzáférés: 2024. március 24.)
  5. (1992) „Csáky Anna Franciska és a pozsonyi klarisszák”. Aetas 1992 (3), 28–43. o. 
  6. (1876. május 28.) „Néhány írónő a múlt századból”. Magyarország és a Nagyvilág 12 (22), 339. o. 
  7. Sigray Erzsébet Róza: Jó illatú rósás kert, melyben sok szép imádságok, mint annyi jó illatú rósák találtatnak (hun nyelven). Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK). Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár, 1754 (Hozzáférés: 2024. március 24.) „Nem jogvédett”
  8. Királyi Katolikus Gimnázium.html Pozsonyi Királyi Katolikus Gimnázium. Katolikus Lexikon. (Hozzáférés: 2024. március 24.)[halott link]
  9. Emlékhelyek a Felvidéken. Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet – Dunaszerdahely. (Hozzáférés: 2024. március 24.)