Wikipédia

Abercorn hercege

Ír főrendi cím
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szócikk/szakasz építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2024. július 23.

Abercorn hercege (Duke of Abercorn) egyike az ír főrendi címeknek. Viktória brit királynő 1868-ban adományozta James Hamilton, Abercorn második márkijának. Az Abercorn család a skót Hamilton-klán legidősebb élő férfi ága, így érhető, hogy bár a hercegség az ír főrend része, a név a Skóciában található Abercornra (West Lothian)-ra utal.

Abercorn hercege
Duke of Abercorn
peerage of Ireland
OrszágEgyesült Királyság
Alapítva1868. augusztus 10.
AlapítóViktória brit királynő
FejeJames Hamilton, (London, 1934. július 4. – )
TitulusGrace
A Wikimédia Commons tartalmaz Abercorn hercege témájú médiaállományokat.

A jelenlegi egyike azon három nemesnek, akik mindhárom főrendben címeket viselnek. Az Abercorn hercege emellett igényt tart az 1548-ban alapított francia főrendséghez tartozó Châtellerault hercege címre is.[1]

A család jelenlegi székhelye Baronscourt, amely Észak-Írországban található. A család kastélya és birtokai jelentős történelmi és kulturális értéket képviselnek.

Történelem

szerkesztés

Grófok és Márkik

szerkesztés

Arran 2. grófja, Skócia régense volt I. Mária skót királynő idején. Az ő negyedik – egyesek szerint az ötödik[1] – fia, Lord Claud Hamilton, lett az Abercorn-ok őse. Kitartott a királynő mellett, már fiatalon kinevezték a paisley-i apátság[2] elöljárójává. Ennek az apátságnak a kiterjedt földjeit a reformáció után időleges uradalommá alakították, és Claud Hamiltonnak a Lord Paisley ( ) címet adományozták.[3]

Claud Hamiltonnak négy fia volt. A legidősebb James, aki 1603-ban elnyerte az Abercorn bárója ( ), majd 1606-ban az Abercorn grófja ( ) és Paisley, Hamilton, Mountcastle és Kilpatrick bárója ( ) méltóságokat. A családi névadó Abercorn birtok Linlithgowshire-ben (ma: West Lothian) található. Abercorn 1. grófja az Ulster Gyarmatosítása[4] egyik előmozdítója volt, és nagyon nagy birtokot kapott a történelmi Tyrone megyében elfoglalt földekből, a Titkos tanács tagja volt[5]. 1618-ban halt meg, utódja fia, James lett. James, Abercorn 2. grófja, még apja életében, 1616-ban elnyerte a Strabane bárója címet ( ).[3][1]

A 4. grófot 1691-ben törvényen kívül helyezték II. Jakab angol király támogatása miatt, de halála után a bátyja, az 5. gróf, 1692-ben visszaszerezte a címet. A cím oldalágon öröklődött tovább (lásd a lenti családfát), a 6. gróf még a cím elnyerése előtt a negyedik oldalán részt vett az II. Jakab angol király vezette Derry ostromában. A családnak már akkor is jelentős földjei voltak Derry környékén is. 1701. szeptember 2-án elnyerte a Mountcastle báró ( ) és Strabane vikomtja ( ) címeket, tagja volt a Titkos tanácsnak[5].[3][1]

A 7. gróf tudósként 1715. november 10-én a Royal Society tagja lett, és 1729-ben kiadta a Calculations and Tables on the Attractive Power of Lodestones (Számítások és táblázatok a magnetit vonz(ó)erőről) című könyvet a mágnesességről.[6] Ő volt az első az Abercorn grófok közül, akit kineveztek az Egyesült Királyság titkos tanácsossága mellett[5] Írország titkos tanácsosává is.[3][1]

A 8. gróf a művészetek mecénása, építő, a család tulajdonának és befolyásának megszilárdítója volt. 1745-ben megvásárolta az Edinburgh melletti Duddingston birtokot, ahol az az 1760-as években Sir William Chambers irányításával kastélyt építtetett. A renfrewshire-i Paisleyben, a család egykori birtokán, amelyet 1764-ben szerzett vissza, felépítette a Place of Paisleyt, és az 1770-es években új várost alakított ki. 1786. augusztus 24-én elnyerte a Hamilton vikomtja ( ) címet.[3][1]

Utóda, a 9. gróf szintén az építészek nagy pártfogója volt, emellett a kor divata meghatározójának tartották. Tagja volt a Titkos tanácsnak[5]. Jó barátja volt Nagy-Britannia kétszer volt miniszterelnökének, William Pittnek. Miután tagja lett a Képviselőháznak, 1805-ben megkapta aTérdszalagrendet. 1790. október 15-én elnyerte az Abercorn márkija ( ) címet, és mint legmagasabb cím, ettől fogva ezt a megnevezést használta.[1]

Hercegek

szerkesztés
 
Észak-Írország, Tyrone megye, Baronscourt. Baeons Couet^ Abercorn hercegének székhelye Írországban, nagyon kiterjedt terület, 5-6000 hektáros park és erdő, amit körülvesz a körülbelül nyolcvanezer hektáros birtok Tyrone és Donegal megyékben. A házat eredetileg Sir William Chambers tervei alapján építették 1742-ben, de a következő tulajdonosok jelentősen kibővítették. Számos nagyon díszes helyisége van: a száz lábszor huszonkét láb méretű Galéria vagy Szalon (30,5x6,7m); az ötvenszer huszonnyolc és huszonkét láb magas ebédlő (30,5x8,5x6,7m); a Hall harmincnyolcszor huszonnyolc láb és huszonkét láb magas; a Biliárdterem, egy kör alakú szoba, harminc láb (9,1m) átmérőjű és harminc láb magas; és a Lépcsőház... A háztól az egyik tóhoz nyúló, olasz stílusú, kővel díszített, gyönyörű teraszos kertek találhatók. Forrás: Barons Court, Festői kilátások sorozata Nagy-Britannia és Írország nemeseinek és urainak székhelyeiről (1840), szerzők: Morris, F. O. (Francis Orpen)

Abercorn 2. márkija 1844-ben kapta meg a Térdszalagrendet, kétszer volt Írország helytartója (1866–1868 és 1874–1876). Első hivatali ideje alatt, 1868. augusztus 10-én megkapta a Hamilton márkija ( ), Strabane márkija ( ) és Abercorn hercege ( ) címeket. Tagja volt a Titkos tanácsnak[5].[3][1]

A 3. herceg Londonderry parlamenti képviselője, Észak-Írország kormányzója volt, a Térdszalagrend mellett elnyerte a Szent Patrik rend lovagja címet is. Diána walesi hercegné Abercorn 3. hercegének dédunokája volt.[3][1]

A 3. herceg volt Észak-Írország első kormányzója 1922-1945 között. Abercorn hercegsége Ulster egyetlen hercegsége, Írország második és Nagy-Britannia második utolsó hercegsége.[3]

A hercegi cím jelenlegi birtokosa, James Hamilton (London, 1934. július 4. – , ), Abercorn 5. hercege, a Térdszalagrend lovagja.

Címek és címerek

szerkesztés
 
Az Hamilton, Abercomb hercegi címer. Lásd a Címek és Címerek részt!

William Hamilton, Hamilton második hercege (1616. december 14. – 1651. szeptember 12.) halála után az Arran grófja (  1503, második létrehozás) cím alvó állapotba került. Nem szűnt meg, mert James Hamilton, Abercorn 2. grófja kérelmezhette volna a címet, a Hamilton család legidősebb férfi tagjaként, de nem tette.[7] Viszont emiatt az Abercorn grófok, márkik és hercegek a jogszerű használói az Arran grófja (  1503) és Lord Hamilton (  1445) címeknek. A hercegi címer része Arran grófja   (ezüst mezőben kibontott vitorlájú gálya) és Lord Hamilton   (piros mezőben három ötlevelű hermelin) címerei.[8]

Az Abercorn hercegei igényt tartanak a francia Châtellerault hercege (Duc de Châtellerault) címre, mint a Arran 2. grófja férfi örökösei. A gróf 1548-ban kapta a címet II. Henrik francia királytól, mert sikerrel dolgozott a francia trón örököse és Stuart Mária házassága érdekében. A cím tükröződik az Abercorn címerben, amely három liliomot és egy francia hercegi koronát (is) tartalmaz.[1]

Châtellerault herceg
A Châtellerault herceg francia főrendi cím, amelyet kilenc alkalommal hoztak létre, eredetileg Franciaországban 1515-ben. Nevét Châtellerault városáról kapta.
A címet először Gilbert, Mentpensier gróf harmadik fiának, François de Bourbon-Montpensiernek, Châtellerault vikomtjának (  1514) 1515-ben, Őt még ebben az évben megölték, helyébe jure uxoris (felesége jogán) testvére, Charles, Bourbon és Auvergne hercege lépett. Miután elárulta I. Ferenc francia királyt, 1527-ben elkobozták címét.
A Châtellerault és Bourbon hercegségek ekkor I. Ferenc király anyjához Savoyai Lujza, Franciaország régenséhez kerültek. Amikor Châtellerault hercegség területét átengedte III. Louis de Montpensier-nek, a cím megszűnt. Ezért a hercegséget újrakreálták Savoyai Lujza számára, az 1532-ben bekövetkezett halálával ismét megszűnt.
A hercegséget ismét Savoyai Lujza unokája, I. Ferenc fia II. Károly orléans-i herceg számára hozták létre 1544-ben, ismertebb címei Orléans és Angoulême hercege volt. Mivel egyedülálló volt, a címek 1545-ben bekövetkezett halála után ismét megszűntek.
A negyedik alkalommal a címet 1548-ban hívták életre, viselője James Hamilton, Arran 2. grófja és Skócia régense lett. Őt azért jutalmazták a címmel, mert tető alá hozta a Châtillon-i Szerződést, amely meghatározta I. Mária skót királynő eljegyzésének feltételeit II. Henrik francia király fiával, a trónörökös Ferenc herceggel. 1559-ben azonban, amikor csatlakozott a skót protestánsokhoz, francia birtokait és címeit elkobozták és megszűnt.
II. Henrik francia király és Filippa Duci királyi ágyas törvényesen elismert lánya Diána 1563-ban nyerte el a Châtellerault hecegnője címet, de arról 1582-ben lemondott Angoulême hercegnői címéért, a Châtellerault hercege cím ismét megszűnt.
A hercegi címet ezután 1584-ben III. Louis de Montpensier fia, Lajos nyerte el. Az ő unokája, Marie, Montpensier hercegnője hozzáment IV. Henrik francia király fiához, Gaston orléans-i herceghez. A lányuk, Anne-Marie-Louise, „La Grande Mademoiselle” örökölte Montpensier és Châtellerault hercegségét. 1693-ban gyermek nélkül halt meg, és a hercegség területét első unokatestvérére, XIII. Lajos francia király fiára, Fülöp orléans-i hercegre hagyta, a címek megszűntek.
Az 1720-as években Fülöp eladta a földeket Frédéric Guillaume de la Trémoille-nak, Talmont hercegének, akinek fiát, Anne-Charles-Frédéric de la Trémoille-t 1730-ban Châtellerault hercegévé tették. Amikor 1759-ben utód nélkül meghalt, a cím ismét kihalt, a földek a La Trémoille család másik ágához kerültek. Ez volt a cím utolsó, törvényes létrehozása és megszűnése.
1864-ben III. Napóleon francia császár újraélesztette az 1548-as címet. De az újraélesztés nem az eredeti kedvezményezett leszármazottját, Derby 14. grófját és nem az utolsó férfi ági örököst, Abercorn 2. márkiját nevezte meg kedvezményezettként, hanem Hamilton 12. hercegét, aki édesanyja, a badeni Mária Erzsébet hercegnő révén harmadik unokatestvére volt a császárnak. Hamilton hercegei és Abercorn hercegei azóta is ezt a címet használják Franciaországban, minden jogi indoklás nélkül.

Részleges családfa

szerkesztés

A hercegi cím jelenlegi birtokosa, James Hamilton (London, 1934. július 4. –), Abercorn 5. hercege. A hercegi cím örököse Hamilton márkija, az örökös örököse a Strabane vikomtja cím viselésére jogosult.[9][10] A következő családfa csak a cím öröklésében szerepet játszó családtagokat tünteti fel. Részletesebb adatokat talál itt a hercegi cím megszerzéséig terjedő időszakról, és itt a hercegi cím megszerzése utáni időszakról.

James Hamilton,   Abercorn 1. grófja[11]

    • James Hamilton,   Abercorn 2. grófja[12]
      • James Hamilton[13]
        • Catharine Hamilton, aki özvegyen Abercorn 5. grófjának lesz felesége [14]
      • George Hamilton,   Abercorn 3. grófja[15]
    • Claud Hamilton,   Strabane 1. bárója[16]
      • James Hamilton[17]
      • George Hamilton[18]
        • Claud Hamilton,   Abercorn 4. grófja[19]
        • Charles Hamilton,   Abercorn 5. grófja, felesége: Catharine Hamilton (l. feljebb)[20]
    • Sir George Hamilton[21]
      • Col. James Hamilton[22]
        • James Hamilton,   Abercorn 6. grófja[23]
          • James Hamilton,   Abercorn 7. grófja[24]
            • James Hamilton,   Abercorn 8. grófja[25]
            • Capt. Hon. John Hamilton, R.N.[26]
              • John James Hamilton,   Abercorn 9. grófja, 1790-től:   Abercorn 1. márkija 1790, K.G., P.C., [27]
                • James Hamilton, Hamilton vikomtja[28]
                • James Hamilton (1811–1885),   Abercorn 2. márkija, 1868-tól   Abercorn 1. hercege 1868, K.G., P.C.,[29]
                  •   James Hamilton, Abercorn 2. hercege (1838–1913)
                    •   James Hamilton, Abercorn 3. hercege (1869–1953)
                      •   James Hamilton, Abercorn 4. hercege (1904–1979)
                        •   James Hamilton, Abercorn 5. hercege (1934–)
                          • (1) James Hamilton, Hamilton márkija (1969–)
                            • (2) James Hamilton, Strabane vikomtja (2005–)
                            • (3) Lord Claud Hamilton (2007—)
                          • (4) Lord Nicholas Hamilton (1979–)
                        • (5) Lord Claud Hamilton (1939–)
                          • (6) Alexander Hamilton (1987–)
                • Lord Claud Hamilton (1813–1884)
                  • Douglas James Proby (1856–1931)
                    • Sir Richárd George Proby 1. baronetje[30] (1886–1979)
                      • [Sir Peter, Proby 2. baronetje[30] (1911–2002)
                        • Sir William, Proby 3. baronetje[30] (1949–)

Társcímek

szerkesztés

A Hamilton család címere egy vörös pajzsot ábrázol, amelyen három ezüst csík található. A család mottója: "Sola Nobilitas Virtus" (Az egyedüli nemesség az erény).

Abercorn hercege a következő címek birtokosa:

  • Marquess of Abercorn (  1790)
  • Marquess of Hamilton (  1868)
  • Marquess of Strabane (Tyrone megyében) (  1868)
  • Earl of Abercorn (  1606)
  • Viscount Strabane (  1701)
  • Viscount Hamilton (  1786)
  • Lord Paisley (Renfrew megyében[31]) (  1587)
  • Lord Abercorn (Linlithgow megyében) (  1603)
  • Lord Paisley, Hamilton, Mountcashell és Kirkpatrick (  1606)
  • Lord Hamilton of Strabane, in the county of Tyrone (  1617)
  • Baron Mountcastle (Tyrone megye) (  1701)

Vagyon

szerkesztés

Az Abercorn jelenlegi hercege, James Hamilton, jelentős vagyonnal rendelkezik, amely nagy részben földbirtokokból származik. A herceg nettó vagyonát 23 millió dollárra becsülik, amelyet üzleti tevékenységeiből és befektetéseiből szerzett.[32][33]

A Hamilton család, amelyhez az Abercorn hercege tartozik, jelentős földbirtokokkal rendelkezik Írországban és Skóciában. Az egyik legjelentősebb birtokuk a Baronscourt birtok Észak-Írországban, Tyrone megyében, amely több mint 47,000 hold területet foglal magában.[34] Emellett a család birtokában van mintegy 16,000 hold föld Donegal megyében is.

A család skót birtokai közé tartozik több földterület Edinburgh és Renfrew környékén. Ezenkívül az Abercorn hercegi címhez tartozó birtokok közé tartoznak területek Portobello környékén is, ahol a Hamilton Terrace nevű utcát építették ki a XIX. század végén.[35]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b c d e f g h i j Genealogical and Heraldic Dictionary of the Peerage and Baronetage of the British Empire (angol nyelven). Burke's Peerage Limited, 54. o. (1914. július 23.) 
  2. ↑ A Paisley Abbey a Skócia Egyház plébániatemploma a Cart folyó keleti partján, a történelmi Renfrewshire megyében levő Paisley városának központjában, 11 kilométerre nyugatra Glasgow-tól, Skóciában. A templom XII. századi. A 16. századi reformációt követően a skót egyház plébánia templomává vált.
  3. ↑ a b c d e f g h Abercorn Papers (angol nyelven). Public Record Office of Northern Ireland. (Hozzáférés: 2024. július 5.)
  4. ↑ VI. Jakab skót király (Angliában: I. Jakab) idejében Nagy-Britanniából tömeges bevándorlás történt Írország egyik történelmi tartományába, Ulsterbe, ezt nevezik Ulster gyarmatosításának (Plantation of Ulster). A legtöbb telepes Dél-Skóciából és Észak-Angliából érkezett, kultúrájuk különbözött az őslakos írekétől. 1606-tól kezdőtt a gazdag külföldi földtulajdonosok magánfinanszírozású területfoglalása, majd 1609-től a hivatalos állami foglalás is megkezdődött. A föld nagy részét elkobozták a gael nemesektől, akik közül többen Európába menekültek. 1607-ben az angol uralom ellen kitört a kilencéves háború, amely Tyrone Felésként is ismert (Tyrone's Rebellion), amelyet - némi spanyol segítséggel – az angolok nyertek meg. A hivatalos „ültetvény“ becslések szerint félmillió hektár (2000 km2) szántóból állt Armagh, Cavan, Fermanagh, Tyrone, Donegal és Londonderry megyékben. Az Antrim, Down és Monaghan megyékben lévő földek a király támogatásával magánkézbe kerültek.
  5. ↑ a b c d e A Titkos Tanács (formálisan His Majesty's Most Honourable Privy Council, Őfelsége Legtiszteletreméltóbb Titkos Tanácsa) az Egyesült Királyság szuverénje tanácsadóiból álló formális testület. A titkos tanácsadókként ismert tagjai főként vezető politikusok, akik az alsóház vagy a Lordok Házának jelenlegi vagy korábbi tagjai. A név után írt „P.C.“ rövidítés a tanács tagság rövidítése.
  6. ↑ Grand Masters of the United Grand Lodge of England [ugle and of Scotland] (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 6.)
  7. ↑ Earl of Arran (Arran grófja)   skót főrendi cím. Ugyanakkor létezik Earl of Arran   cím az ír főrendiségben is. A két cím különböző, különböző helyekre utal: a skóciai Arran-szigetre és az írországi Aran-szigetekre. A skót grófság Hamilton hercegének mellékcíme, míg az ír grófság a Gore család viselte cím. Nem egyszerűsíti a helyzetet, hogy létezik egy nem főrendi skót cím: Earl of Arran. A címet   először 1467-ben Thomas Boyd számára, akit később hazaárulásért elítéltek. A következő létrehozás   1503-ban történt James Hamilton javára. Unokáját 1562-ben őrültnek nyilvánították, és a címet 1581-ben a király kedvence, James Stewart kapitány kapta. 1609-ben Hamilton második márkija örökölte a grófságot. 1643-ban a harmadik márki Hamilton hercege lett, és Arran grófságának másodszorra is megkapta a címet (megerősítette az uralkodó). A második herceg halála után az 1503-as létrehozású grófi cím alvó állapotba került (van jogos igénylő, de az nem igényelte a címet). De a második herceg 1503-as halála után a címet a lánya suo jure (pontatlanul: nem használhatta, de birtokolta) őrizte, amikor férjhez ment a férj "a felesége jogán" (suo uxoris) használhatta a felesége címeit, ezt az Arran grófja   esetében 1643-ban az uralkodó megerősítette. Arran grófja cím azóta a Hamilton hercege cím alcíme. Ugyanakkor a második létrehozás továbbra is szunnyad.
  8. ↑ McAndrew, Bruce A.. Scotland's historic heraldry (angol nyelven). Woodbridge: Boydell Press. ISBN 9781843832614 
  9. ↑ Abercorn, Duke of, Debrett's Peerage and Baronetage, 150th, London: Debrett's, 1939–1945. o. (2019. július 23.). ISBN 978-1-9997-6705-1 
  10. ↑ Abercorn, Burke's Genealogical and Heraldic History of the Peerage, Baronetage and Knightage, 106th, Crans, Svájc: Burke's Peerage (Genealogical Books), 3–6. o. (1999. július 23.). ISBN 2-9400-8502-1 
  11. ↑ 2. Lord Paisley P.C., (kb. 1575 – Monkton 1618. március 23.), nyughely: Paisley Abbey Church; házasság: Marion Boyd ( – Canongate, Edinburgh, 1632. augusztus 26.), Thomas Boyd, 5. Lord Boyd lánya
  12. ↑ kb. 1603, kb 1670, házasság: 1632 Catharine Clifton, Clifton bárónője ( – Paisley 1637. augusztus 21., temetés: 1637. szeptember 17.), Sir Gervase Clifton, Lord of Leighton Bromswold lánya, Lennox 3. hercege özvegye
  13. ↑ Lord Paisley, ( – 1670 előtt); házasság: London 1653. április 4., Catherine Lenthall ( – vélhetően: 1696. július 20.), Sir John Lenthall lánya
  14. ↑ (1653/54 – Pall Mall 1723. május 24.) temetve: Westminsteri apátság, első férj: William Lenthall of Burford Priory, Oxford (– 1686. szeptember 6.), második férj: Charles Hamilton, Abercorn 5. grófja
  15. ↑ Született 1636 körül, meghalt: Padova, Olaszország, 1683
  16. ↑ 2. Lord Hamilton, ( – 1638. június 14.), temetve: Leakpatrick, Tyrone megye; házasság: Kirk of Bellie (település), Elgin megye 1632. november 28. Lady Jean Gordon (1612 körül – 1668. április 9. után), George Gordon, Huntly 1. márkijának lánya
  17. ↑ 3. Lord Hamilton, 2. Lord Strabane, született: 1633, meghalt: Ballyfatten, Strabane, 1655. június 16.
  18. ↑ 4. Lord Hamilton, 3. Lord Strabane, született: 1636 február 14./1637. december 1., meghalt 1668. április 14., házasság: 1659 Elizabeth Fagan (– 1684. január 12. után), Christopher Fagan of Feltrim lánya
  19. ↑ 5. Lord Hamilton, 4. Lord Strabane, elesett a hollandok ellen vívott tengeri harc során 1691. augusztusában.
  20. ↑ meghalt: Strabane 1701. június; házasság: Catharine Hamilton (1654 – 1723. május 24.), James Hamilton, Lord Paisley lánya
  21. ↑ Donalang 1. baronetje (1660 körül – 1679), házasság: Mary Butler (–1680. augusztus), Thomas Butler, Thurles vikomt lánya
  22. ↑ a hollandok ellen vívott tengeri harc során sérüléseibe belehalt : 1673. június 6., temetve: Westminster Abbey; házasság: 1661, Elizabeth Colepeper (1637 körül – 1709), John Colepeper of Thoresway 1. bárójának lánya
  23. ↑ P.C. (1660 körül – 1734. szeptember 28.), házasság: 1684. január 24., Elizabeth Reading (1668 körül – 1754. március 19.), Sir Robert Reading, Reading első és utolsó baronettje
  24. ↑ P.C., (született: 1685. március 22. – London, Cavendish Square, 1744. január 11.), házasság: 1711. márius 26. Anne Plumer (1690. június 29. – 1776. augusztus 10.), Col. John Plumer of Blakesware, Herts lánya
  25. ↑ (London, 1712. október 22. – Boroughbridge, 1789. október 9.), temetve: Abbey of Paisley
  26. ↑ született: 1714. február 3., megfulladt Portsmouthban 1755. december 18., házasság: 1749. október 13., Harriet Craggs (1713 körül – 1769. február 1.), James Craggs államminiszter törvénytelen gyereke, Richard Eliot özvegye
  27. ↑ (1756. július – Bentley Priory, Stanmore, 1818. január 27.), első házasság: St. Marylebone Midx. 1779. június 20., Catherine Copley (– 1791. szeptember 9.), Sir Joseph Copley, Sprotborough 1. baronettjének lánya, második házasság: Grosvenor Sq., Midx, 1792. március 4. (elválás: 1799) Lady Cecil Hamilton (1770. március 15. – 1819. június 19.), George Hamilton lánya; harmadik házasság: Dover St, St.George's, Hannover Sq, 1800., március 4. Anne Jane Gore (1763. április – Nápoly, 1827. május 7.), Arthur Saunders Gore, Arran 2. grófjának lánya. Gyereke csak az első házasságából született.
  28. ↑ (Petersham Lodge, 1786. október 7. – London, 1814. május 27.), házasság: London, 1809. november 25., Harriet Douglas (1782. augusztus 9. – 1833. augusztus 26.), Hon. John Douglas és Frances Lascelles lánya
  29. ↑ (London 1811. január 21.– Baronscourt, 1885. október 31.), házasság: Gordon Castle, 1832. október 25., Lady Louisa Jane Russell, V.A. (London, 1812. július 8. – Coates Castle, 1905. március 31.), f 6th Bedford 6. hercege lánya
  30. ↑ a b c A baronett cím a bárói cím alatt áll, nem része a főrendi (peerage) címeknek.
  31. ↑ Renfrewshire vagy Renfrew megye történelmi–, szervezési–megye és hadnagyi terület volt Skócia nyugati középső alföldjén.
  32. ↑ Duke of Abercorn Net Worth (angol nyelven). Net Worth Inspector. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  33. ↑ Duke of Abercorn (angol nyelven). CelebsAgeWiki. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  34. ↑ An Ulster Circuit: O’Neill princes and Abercorn dukes (angol nyelven). Dukes and Princes. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  35. ↑ Treverlen (angol nyelven). The Duke Of Abercorn’s Lands. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Abercorn_hercege&oldid=27307702”