Wikipédia

Acetazolamid

kémiai vegyület


Az acetazolamid, amelyet többek között Diamox márkanéven árulnak, zöldhályog, epilepszia, magassági betegség, időszakos bénulás, idiopátiás intracranialis hypertonia (tisztázatlan okú megnövekedett agyi nyomás), a vizelet lúgosodása és szívelégtelenség kezelésére használt gyógyszer.[2][3] Hosszú távon alkalmazható nyitott zugú glaukóma és rövid távon akut zárt zugú glaukóma kezelésére, a műtétig.[4] Szájon át vagy vénába adott injekcióban kell bevenni. Az acetazolamid ún. első generációs karboanhidráz-gátlóként csökkenti a csarnokvíz mennyiségét és nyomását a szemben.

Acetazolamid
IUPAC-név
N-(5-Szulfamoil-1,3,4-tiadiazol-2-il)acetamid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 59-66-5
PubChem 1986
ChemSpider 1909
DrugBank DB00819
KEGG D00218
ChEBI 27690
ATC kód S01EC01
SMILES
NS(=O)(=O)c1nnc(s1)NC(=O)C
InChIKey BZKPWHYZMXOIDC-UHFFFAOYSA-N
UNII O3FX965V0I
ChEMBL 20
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H6N4O3S2
Moláris tömeg 222,25 g/mol
Olvadáspont 258–259 °C
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus None
Biológiai
felezési idő 		2–4 hours
Fehérjekötés 70–90%
Kiválasztás Urine (90%)[1]
Terápiás előírások
Jogi státusz Rx-only
S4
POM
Rx-only
Terhességi kategória B3 (AU)
Alkalmazás per os, IV

Mellékhatásai szerkesztés

Gyakori mellékhatásai a zsibbadás, a fülzúgás, az étvágytalanság, a hányás és az álmosság.[2] Jelentős vese-, májproblémákkal küzdőknek, vagy szulfonamidokra allergiásoknak nem ajánlott.[5] Az acetazolamid a vizelethajtó gyógyszerek (diuretikumok) és a karboanhidráz inhibitorok családjába tartozik. Úgy működik, hogy csökkenti a hidrogénionok és a hidrogén-karbonátok képződését a szén-dioxidból és a vízből.[2]

Története szerkesztés

Az acetazolamid 1952-ben került az orvosi használatba.[6] Az Egészségügyi Világszervezet alapvető gyógyszerek listáján szerepel.[7] Az acetazolamid generikus gyógyszerként kapható.[2]

Orvosi felhasználása szerkesztés

A glaukóma, a gyógyszer okozta ödéma, a szívelégtelenség által kiváltott ödéma, az epilepszia kezelésére és a műtét utáni szemnyomás csökkentésére alkalmazzák.[8][9] Magassági betegség,[10] régebben Ménière-kór, megnövekedett koponyaűri nyomás és neuromuszkuláris rendellenességek kezelésére is.[11]

Főként a menstruációval összefüggő epilepszia esetén alkalmazzák, és a refrakter epilepszia egyéb kezeléseinek kiegészítéseként.[8][12] Bár számos internetes webhely arról számol be, hogy alkalmazható Marfan-szindrómás egyének duralis ectasia kezelésére, az állítást alátámasztó egyetlen bizonyíték egy 14 beteg bevonásával végzett vizsgálatból származik, amelyet nem ellenőriztek vagy nem publikáltak.[13][14] A Marfan-szindrómához kapcsolódó intrakraniális hipotenzió számos publikált esete óvatosságot igényel az acetazolamid alkalmazásakor ezeknél a betegeknél, hacsak nincs erre egyértelmű indikáció, mivel tovább csökkentheti a koponyaűri nyomást.[15] Egy 2012-es áttekintés és metaanalízis megállapította, hogy „korlátozott alátámasztó bizonyíték” áll rendelkezésre, de az acetazolamid „megfontolható” a központi az (obstruktív) alvási apnoe kezelésében.[16]

A metotrexát által kiváltott vesekárosodás megelőzésére is alkalmazták a vizelet lúgosításával, felgyorsítva a metotrexát kiválasztását a vizeletben való oldhatóságának növelésével.[11][17] Vannak bizonyítékok, amelyek alátámasztják a hemiplegikus migrén megelőzésére való alkalmazását.[18]

Kisebb klinikai vizsgálatok is ígéretes eredményeket mutattak a normál nyomású vízfejűség hydrocephalus (NPH) kezelésében olyanoknál, akiknél a shunt műtét ellenjavallt, az acetazolamid hatékony alternatíva lehet.

Nyitott zugú glaukóma szerkesztés

Az acetazolamidot nyitott zugú glaukóma kezelésére használják. A karboanhidráz-inhibitor képes csökkenteni a szemfolyadék mennyiségét és a folyadék ozmolalitását a szemcsarnokban csökkenti a szem intraokuláris nyomását. A gyógyszert szájon át szedhető tabletta formájában rendelik.

Magassági betegség szerkesztés

Az acetazolamidot akut hegyibetegség kezelésére is használják, amely arra kényszeríti a veséket, hogy a bikarbonátot, a szénsav konjugált bázisát ürítsék, amitől a vér savasabbá válik.[11] Mivel a szervezet annak savasságát a szén-dioxid -koncentrációjával érzékeli, a vér mesterséges savanyítása azzal téveszti meg a szervezetet, hogy túl sok CO 2 van benne, és ez a félreértés arra készteti a szervezetet, hogy az észlelt felesleges CO 2 -t mélyebb és gyorsabb légzéssel ürítse ki, ami viszont növeli az oxigén mennyiségét a vérben.[19][20] Az acetazolamid nem azonnali gyógymód az akut hegyi betegségre; inkább felgyorsítja (vagy utazás előtti bevételkor korai beindulásra kényszeríti a szervezetet) az akklimatizációs folyamat egy részét, ami viszont segít a tünetek enyhítésében.[21] Az acetazolamid továbbra is hatásos, ha szedését hegyi betegség korai szakaszában kezdik el. Megelőzésként egy nappal a magasságra való utazás előtt kezdik, és az első 2 napon a magasságban folytatják.[22]

Terhesség és szoptatás szerkesztés

Az acetazolamid B3 terhességi kategória Ausztráliában, ami azt jelenti, hogy a patkányokon, egereken és nyulakon végzett vizsgálatok, amelyekben az acetazolamidot intravénásan vagy orálisan adták be, megnövelték a magzati fejlődési rendellenességek kockázatát, beleértve a végtaghibákat is.[9] Ennek ellenére az embereken végzett vizsgálatokból nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ezek alátámasztására vagy elutasítására.

Korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre az acetazolamidot szedő szoptató anyák hatásairól. A terápiás dózisok alacsony szintet hoznak létre az anyatejben, és várhatóan nem okoznak problémát a csecsemőknél.[23]

Mellékhatások szerkesztés

Az acetazolamid gyakori mellékhatásai aparesztézia, fáradtság, álmosság, depresszió, csökkent libidó, keserű vagy fémes íz érzete, hányinger, hányás, hasi görcsök, hasmenés, fekete széklet, poliuria, vesekő, metabolikus acidózis és elektrolit-változások (hipokalémia hyponatraemia).[8] Míg a kevésbé gyakori mellékhatások közé tartozik a Stevens-Johnson-szindróma, az anafilaxia és a vér diszkrazia.

Ellenjavallatok[9] szerkesztés

  • Hiperklórémiás acidózis
  • Hipokalémia (alacsony káliumszint a vérben)
  • Hyponatrémia (alacsony vér nátriumszint)
  • Mellékvese-elégtelenség
  • Károsodott veseműködés
  • Az acetazolamiddal vagy más szulfonamidokkal szembeni túlérzékenység.
  • Jelentős májbetegség vagy májfunkció károsodás, beleértve a májzsugort a hepatikus encephalopathia kialakulásának kockázata miatt. Az acetazolamid csökkenti az ammónia clearance-ét.

Kölcsönhatásai[9] szerkesztés

  • Csökkenti az amfetaminok kiürülését, mert növeli a vese tubuláris vizelet pH-értékét.
  • Egyéb karboanhidráz-inhibitorok – a karboanhidrázra gyakorolt additív gátló hatású, ezáltal fennáll a toxicitás lehetősége.
  • Növelheti a ciklosporin plazmaszintjét.
  • Antifolátokkal, például trimetoprim, metotrexát, pemetrexed és raltitrexed.
  • A hipoglikémiás szerek esetén egyaránt növelheti vagy csökkentheti a vércukorszintet.
  • lítium fokozza a kiválasztást, ezáltal csökkenti a terápiás hatást.
  • Methenamin vegyületek, csökkenti a meténaminok vizelettel történő kiválasztását.
  • Csökkenti a fenitoin kiválasztását, ezáltal növeli a toxicitás lehetőségét.
  • A Primidon plazmaszintjét csökkenti. Így csökkenti annak görcsoldó hatását.
  • Csökkenti a kinidin vizelettel történő kiválasztását, ezáltal növeli toxicitása lehetőségét.
  • Szalicilátok esetén, nő azok súlyos toxicitásának lehetősége.
  • Nátrium-hidrogén-karbonáttal nő a vesekőképződés lehetősége.
  • Az antikoagulánsok, a szívglikozidok hatását fokozhatja.

Hatásmechanizmusa szerkesztés

 
Szén-anhidráz (szalagdiagram) komplex szulfonamid-gátlóval (labda-botos diagram
 
Proximális csavart tubulus. A vizeletüreg a bal oldalon látható

Az acetazolamid egy karboanhidráz-gátló, ezért a szénsav felhalmozódását okozza.[11] A szén-anhidráz a vörösvértestekben és sok más szövetben található enzim, amely a következő reakciókat katalizálja:[24]

H 2 CO 3 ⇌ H 2 O + CO 2

ezáltal csökkenti a vér pH-értékét a következő reakcióval, amelyen a szénsav megy keresztül:[25]

H 2 CO 3 ⇌ HCO 3 − + H +

amelynek pKa értéke 6,3.[25]

A diurézis mechanizmusa magában foglalja a vese proximális tubulusát. Itt található a szénsav-anhidráz enzim, amely lehetővé teszi a bikarbonát, nátrium és klorid visszaszívását. Ennek az enzimnek a gátlásával ezek az ionok a felesleges vízzel együtt kiválasztódnak, csökkentve a vérnyomást, a koponyaűri nyomást és az intraokuláris nyomást. A karboanhidráz-gátlók általános mellékhatása az e funkció miatti káliumvesztés. A bikarbonát kiválasztásával a vér savassá válik, ami kompenzációs hiperventillációt okoz mély légzéssel (Kussmaul-légzés), növeli az oxigénszintet, és csökkenti a szén-dioxid szintjét a vérben.[26]

A szemben a csarnokvíz csökkenését eredményezi.[9]

A hidrogén-bikarbonát (HCO 3 − ) pKa - értéke 10,3 karbonáttal (CO 3 2− ), ami messze távolabb van a fiziológiás pH-értéktől (7,35-7,45), így valószínűbb, hogy protont fogad be, mint adományoz, de sokkal kevésbé valószínű, hogy bármelyiket is megteszi, így a bikarbonát lesz a fő ágens a fiziológiás pH-n.

Normál körülmények között a vese proximális tekercses tubulusában a szénsav-anhidráz hatására intracellulárisan termelődő szénsav (H 2 CO 3 ) nagy része gyorsan disszociál a sejtben bikarbonáttá (HCO 3 − ) és H + ionná (a proton ), mint korábban említettük. A bikarbonát (HCO 3 − ) a sejt bazális részében nátrium (Na + ) szimporton és klorid (Cl − ) antiporton keresztül távozik, és újra belép a keringésbe, ahol protont fogadhat be, így a vér pH-jának csökkenésével jár. gyenge, alappuffer. A szénsav intracelluláris termeléséből visszamaradt H + (H 2 CO 3 ) Na + antiporton keresztül távozik a sejt apikális (vizelet lumen) részéből, megsavanyítva a vizeletet. Ott kapcsolódhat egy másik bikarbonáttal (HCO 3 − ), amely a vizeletüreg lumenében lévő H + -jából csak a proximális tekercses vesesejtekből/glomerulusból való kilépés után szénsavvá (H 2 CO 3 ) kapcsolódhat le, mert a bikarbonát (HCO 3 ) − ) maga nem tud átdiffundálni a sejtmembránon poláris állapotában. Ez pótolja a szénsavat (H 2 CO 3 ), így az újra felszívódik a sejtbe önmagában vagy CO 2 és H 2 O formájában (amelyet egy luminális karboanhidráz segítségével állítanak elő). Az egész folyamat eredményeként a vizelet lumenében nagyobb a H + nettó egyensúlya, mint a bikarbonáté (HCO 3 − ), így ez a tér savasabb, mint a fiziológiás pH. Így nagyobb a valószínűsége annak, hogy a lumenben visszamaradt bikarbonát (HCO 3 − ) szénsavként, CO 2 -ként vagy H 2 Oként visszadiffundál a sejtbe.

Röviden, normál körülmények között a karboanhidráz nettó hatása a vizelet lumenében és a proximális, csavarodott tubulus sejtjeiben az, hogy savasítja a vizeletet, és bikarbonátot (HCO 3 − ) szállít a szervezetbe. Egy másik hatás a Cl − kiválasztódása, mivel ez szükséges a lumenben az elektroneutralitás fenntartásához, valamint a Na + szervezetbe történő visszaszívódásához.

Így, ha ezt a folyamatot acetazolamiddal megzavarjuk, a vizelet Na + és bikarbonát (HCO 3 − ), valamint a vizelet H + és Cl − mennyisége csökken. Ezzel szemben a szérum Na + és bikarbonát (HCO 3 − ) csökken, a szérum H + és Cl - pedig nő. A H 2 O általában a nátriumot követi, és így érhető el a klinikai vizelethajtó hatás, amely csökkenti a vér térfogatát és ezáltal a szív előterhelését, javítja a kontraktilitást és csökkenti a vérnyomást, vagy más kívánt klinikai hatást ér el a csökkent vértérfogattal, mint pl. ödéma vagy koponyaűri nyomás.[27]

Története szerkesztés

Ennek a vegyületnek (2-acetil-amino-1,3,4-tiadiazol-5-szulfonamidként) és szintézisének korai leírása a 2554816 amerikai egyesült államokbeli szabadalomban található.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Acetazolamide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Diamox Sequels (acetazolamide) dosing, indications, interactions, adverse effects, and more. Medscape Reference. WebMD. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  2. ↑ a b c d Acetazolamide. The American Society of Health-System Pharmacists. [2016. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 8.)
  3. ↑ Smith (2017. július 30.). „The Idiopathic Intracranial Hypertension Treatment Trial: A Review of the Outcomes”. Headache 57 (8), 1303–1310. o. DOI:10.1111/head.13144. PMID 28758206.  
  4. ↑ WHO Model Formulary 2008. World Health Organization, 439. o. (2009). ISBN 9789241547659 
  5. ↑ WHO Model Formulary 2008. World Health Organization, 439. o. (2009). ISBN 9789241547659 
  6. ↑ Sneader, Walter. Drug Discovery: A History (angol nyelven). John Wiley & Sons, 390. o. (2005. március 25.). ISBN 9780471899792 
  7. ↑ World Health Organization model list of essential medicines: 21st list 2019. Geneva: World Health Organization. WHO/MVP/EMP/IAU/2019.06. License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO (2019) 
  8. ↑ a b c szerk.: Rossi, S: Australian Medicines Handbook, 2013, Adelaide: The Australian Medicines Handbook Unit Trust (2013). ISBN 978-0-9805790-9-3 
  9. ↑ a b c d e Product Information Diamox Acetazolamide Tablets (PDF). TGA eBusiness Services. Aspen Pharma Pty Ltd, 2005. február 25. [2016. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  10. ↑ Low (2012. október 1.). „Identifying the lowest effective dose of acetazolamide for the prophylaxis of acute mountain sickness: systematic review and meta-analysis.”. BMJ 345, e6779. o. DOI:10.1136/bmj.e6779. PMID 23081689.  
  11. ↑ a b c d Acetazolamide. Martindale: The Complete Drug Reference. Pharmaceutical Press, 2014. január 7. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  12. ↑ Reiss (1996. május 1.). „Acetazolamide in the treatment of seizures.”. The Annals of Pharmacotherapy 30 (5), 514–9. o. DOI:10.1177/106002809603000515. PMID 8740334.  
  13. ↑ Dural ectasia. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  14. ↑ Farzam, Khashayar, and Muhammad Abdullah. Acetazolamide, "Acetazolamide." StatPearls [Internet]. StatPearls (2020. március 25.) 
  15. ↑ Cheuret (2008. április 1.). „Intracranial hypotension in a girl with Marfan syndrome: case report and review of the literature”. Child's Nervous System 24 (4), 509–513. o. DOI:10.1007/s00381-007-0506-3. PMID 17906865.  
  16. ↑ (2012. január 1.) „The treatment of central sleep apnea syndromes in adults: practice parameters with an evidence-based literature review and meta-analyses.”. Sleep 35 (1), 17–40. o. DOI:10.5665/sleep.1580. PMID 22215916.  
  17. ↑ Shamash (1991. március 25.). „Acetazolamide for alkalinisation of urine in patients receiving high-dose methotrexate.”. Cancer Chemotherapy and Pharmacology 28 (2), 150–1. o. DOI:10.1007/BF00689708. PMID 2060085.  
  18. ↑ Russell (2011. május 1.). „Sporadic and familial hemiplegic migraine: pathophysiological mechanisms, clinical characteristics, diagnosis, and management”. The Lancet Neurology 10 (5), 457–470. o. DOI:10.1016/S1474-4422(11)70048-5. PMID 21458376.  
  19. ↑ Altitude.org, 2004. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 5.)
  20. ↑ (2007. április 1.) „Mechanisms of action of acetazolamide in the prophylaxis and treatment of acute mountain sickness”. J. Appl. Physiol. 102 (4), 1313–22. o. DOI:10.1152/japplphysiol.01572.2005. PMID 17023566.  
  21. ↑ Muza, SR (2004). „Altitude Acclimatization Guide”. US Army Research Inst. Of Environmental Medicine Thermal and Mountain Medicine Division Technical Report (USARIEM–TN–04–05). [2009. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 5.)  
  22. ↑ World Health Organization: International Travel and Health 2012. [2017. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  23. ↑ LactMed: Acetazolamide. National Institutes of Health. [2017. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 10.)
  24. ↑ Dutta, S: January 2004: Carbonic Anhydrase. RCSB PDB Protein Data Bank, 2004. január 1. [2013. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  25. ↑ a b Larsen, D: Carbonic Anhydrase 2. UC Davis Chemwiki. University of California. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  26. ↑ Archived copy. [2014. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  27. ↑ Koeppen BM.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Acetazolamide. Drug Information Portal. U.S. National Library of Medicine
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Acetazolamid&oldid=26913388”