Közönséges achátcsiga

puhatestű faj
(Achátcsiga szócikkből átirányítva)

A közönséges achátcsiga (Lissachatina fulica) az eredetileg Afrikában őshonos tüdővel lélegző, szárazföldi achátcsigák vagy afrikai óriáscsigák (Achatina) egyik faja. A díszállat-kereskedelemmel szinte minden kontinensre eljutott, és a meleg éghajlatú területeken (például Délkelet-Ázsiában) inváziós fajként komoly károkat okoz. Az Egyesült Államokba bevinni szigorúan tilos, Floridából nagy anyagi áldozatok árán egyszer már sikerült kiirtani, de 2011-ben újra megjelent.[1] Európában nagy termete és könnyű tarthatósága miatt népszerű díszállat.

Infobox info icon.svg
Közönséges achátcsiga
Giant African Snail (Achatina fulica) - An Invasive Species in Hong Kong (6164957561).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Achatinoidea
Család: Achatinidae
Alcsalád: Achatininae
Nem: Lissachatina fulica
Faj: L. fulica
Tudományos név
Lissachatina fulica
Férussac, 1821
Szinonimák
  • Achatina fulica
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges achátcsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges achátcsiga témájú médiaállományokat és Közönséges achátcsiga témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

 
Az Achatina fulica háza

A csigaház 10-15 centiméter, kivételes esetekben 20 cm hosszú és 7 cm széles lehet, 6-7 kanyarulattal. Megnyújtott kúp alakú, sötét- vagy világosbarna szaruszínű, igen változatos lehet. A kanyarulatokat a növekedési vonalakat jelző hosszanti csíkok díszítik. A csiga teste világos- vagy sötétebb barna, hátán sötétebb hosszanti sávval; lába sötétebb, ripacsos-rücskös.

Alfajai:

  • Achatina fulica hamillei Petit, 1859
  • Achatina fulica rodatzi Dunker, 1852
  • Achatina fulica sinistrosa Grateloup, 1840
  • Achatina fulica umbilicata Nevill, 1879

ElterjedéseSzerkesztés

Eredetileg Kelet-Afrikában (Kenyában és Tanzániában) őshonos, de ma már szinte minden szubtrópusi-trópusi vidéken megtalálható.

Kínába 1931-ben hurcolták be, azóta Tajvanra és a Dél-Kínai tenger szigeteire is átterjedt, csakúgy mint a Csendes-óceán (pl. Hawaii) és a Karib-tenger szigeteinek nagy részére. Indiába egy tudományos kísérlet során vittek be néhány példányt és ezután szabadon engedték őket, azóta jelentősen elszaporodtak. A dél-amerikai Paraguayban 2011-ben jelentették az első előfordulását. Floridába először 1966-ban vitte be egy hawaii nyaralásról visszatérő fiú, akkor egymillió dolláros ráfordítással egy évtized alatt sikerült kiirtani, de azóta is több esetben behurcolták.

ÉletmódjaSzerkesztés

 
Fiatal csigák

Az A. fulica éjszakai életmódot folytat, nappalra kövek, fatörzsek alá húzódik vagy a talajba ássa magát. Táplálékául a növények levelei és gyümölcsei szolgálnak. Nagy méretű házának felépítéséhez kalciumforrásra is szüksége van, lerágja a mészkő felszínét, tojáshéjakat, csontokat vagy akár a betont és a vakolatot is. A terráriumban tartott példányok salátán, uborkán, paradicsomon könnyen tarthatók, de megeszik a kenyeret vagy száraz kutyatápot is. Táplálékukat alaposan meg kell mosni, mert a vegyszermaradványokra érzékenyek. A díszállatként tartott csigáknak általában szépiacsontot adnak kalciumforrásként.

Az achátcsigák a többi szárazföldi csigához hasonlóan hermafroditák, vagyis spermiumot és petesejtet is termelnek. Az önmegtermékenyítés ritka, csak kis populációkban fordul elő. Azonos nagyságú csigák a párzás során kölcsönösen megtermékenyítik egymást, míg ha nagy közöttük a méretkülönbség, akkor a nagyobbik játssza el a nőstény szerepét. Párzás után a spermát akár két évig is tárolhatják. Meszes héjú petéit a talajba rakja le, egyszerre akár kétszázat is. Élettartamuk általában 5-6 év.

Hosszas szárazság vagy hűvös idő esetén pergamenréteggel zárja le a házát és akár három évig is hibernált állapotban lehet.

ÉrdekességekSzerkesztés

Afrikában a csigák élelemforrásként is szolgálnak. A második világháború során az amerikai hadsereg hasonló célzattal telepítette be az A. fulicát Tahitire, ahol azok elszaporodva nagy károkat okoztak. Kiirtásukra Floridából hoztak be egy ragadozó csigafajt, az Euglandina rosea-t, amely azonban inkább az őshonos Partula csigafajokat támadta meg és egy évtized alatt a 76 fajból 5 kivételével valamennyit kiirtotta a szigetről.

Az afrikai eredetű karibi és brazil szinkretista vallásokban az A. fulica házát Oxalá istennőnek áldozzák (a Nigériában szokásos A. marginata helyett)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Achatina fulica című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés