Adler Adelina
Adler Adelina, Aquila Adler Adelina, eredeti nevén Adler Adél (Budapest, 1888. szeptember 24.[10] – Bécs, 1976. február 29.) opera-énekesnő (koloratúrszoprán).
Adler Adelina | |
Született | Adler Adél Irenea 1888. szeptember 24.[1][2][3] |
Elhunyt | 1976. február 29. (87 évesen)[7][6][2] Bécs[4][6][2] |
Művészneve | Aquila Adler Adelina |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Simonovanszky Vilma Éva (1857–1936) Adler Lajos |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1907 – 1909. december 21.) |
Sírhelye | Farkasréti temető (1-2-210)[8][9] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésÉdesapja Budweisből származó lakatos volt, aki nyitrai származású feleségével Budapesten telepedett le, ahol kisiparosból módos „gyárossá” nőtte ki magát. Nyolc gyermekükből Adél mellett ifj. Lajos is operai tag lett kóristaként[11] A család a 20. század elején Pécelre költözött.
Előbb a budapesti Sacré Coeur kongregáció leánynevelő intézetében, majd 1907-től a Zeneakadémián tanult Maleczkyné Ellinger Jozefa növendékeként. 1909-es eltanácsolása után Münchenben Bianca Bianchinél képezte tovább magát.
Első fellépése 1912-ben Budapesten a Népoperában, a Sevillai borbély Rosina szerepében volt. 1912-től a Népoperának, 1915-től pedig a Népopera jogutódjának az Operaháznak a tagja volt. 1921-től külföldön, Genfben élt, ahol az Aquila művésznevet vette fel. Sikerrel vendégszerepelt Moszkvában és Berlinben és New Yorkban is. 1924-ben, sikerei csúcsán egy végzetes hangszálbetegség következtében, karrierje befejeződött. Küzdelme a betegséggel egy életen keresztül zajlott. 1926-ban énekelte utoljára Alfred Picaver partnereként Budapesten a Bohémélet női főszerepét. 1934-ben végleg visszavonult a színpadtól és a pódiumtól egyaránt.
A későbbiekben Németországban zenepedagógusnak tanult, és élete második felében pedig, mint jelentős zenepedagógus dolgozott, akinek működését tehetséges növendékek sokasága jelezte, kezdetben Budapesten, később haláláig Bécsben.
Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Pécelen máig ápolják emlékét.
Főbb szerepei
szerkesztés- Erkel Ferenc: Bánk bán – Melinda
- Charles Gounod: Faust – Margaréta
- Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Rosina
- Giacomo Puccini: Bohémélet – Mimi
- Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Olympia, Giulietta, Antonia
- Giuseppe Verdi: Rigoletto – Gilda
Könyve
szerkesztés- Amikor a lélek felszabadul... Budapest, 1940. (Aquila Adler Adelina néven)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ a b c d OperaDigiTár
- ↑ a b Adler, Adél, https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew.php?ekod=93&order=csnev
- ↑ a b biografiA: Lexikon österreichischer Frauen (német nyelven), 2016. május 24.
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YS85-P63, 2021. április 20.
- ↑ a b c Bayerisches Musiker-Lexikon Online (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-Szent Rókus római katolikus egyházközség keresztelési akv. 436/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)
- ↑ Adler Lajos meghalt (1935. november 9.) Ujság, 11. évfolyam, 255. szám
Források
szerkesztés- Az operaénekes kettétört pályája = Péceli szilánkok
- Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Stephanum ny. 54–55. hasáb
- Adler (Aquila) Adelina. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 29. o.
- Ádler Adelina. In Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Takács István: Adler Adelina. Színészkönyvtár, 2010. [2012. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 10.)