Főmenü megnyitása

Adolf von Auersperg

Ausztria miniszterelnöke, katonatiszt, osztrák politikus

Adolf von Auersperg herceg (teljes nevén Fürst Adolf Carl Daniel von Auersperg (Wlaschim, Csehország, 1821. július 21.Neidling, Alsó-Ausztria, 1885. január 5.) katonatiszt, osztrák politikus, 1867-től Csehország tartományi gyűlésének kinevezett főnöke (Oberstlandmarschall), 1868-tól az osztrák Birodalmi Parlament felsőházának (Herrenhaus im Reichsrat) tagja, 18701871 között Salzburg tartományi főnöke, 18711879 között az Osztrák–Magyar Monarchián belüli Ausztria (Ciszlajtánia) miniszterelnöke, 18791885 között az osztrák Legfelsőbb Számvevőszék (Oberster Rechnungshof) elnöke. Karl Wilhelm von Auersperg herceg öccse.

Adolf Carl Daniel von Auersperg
Adolf Carl Daniel von Auersperg herceg
Adolf Carl Daniel von Auersperg herceg
Ciszlajtánia (Ausztria) miniszterelnöke
Hivatali idő
1871. november 25. 1879. február 15.

Született 1821. július 21.
Wlaschim, Csehország
Elhunyt1885. január 5. (63 évesen)
Neidling, Alsó-Ausztria

Gyermekei
  • Karl Maria Alexander von und zu Auersperg
  • Johanna Auersperg
Foglalkozás politikus

Díjak
  • Knight of the Order of St. Gregory the Great
  • Supreme Order of Christ
  • Aranygyapjas rend lovagja (1039, 1878)
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf Carl Daniel von Auersperg témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Sokat utazott, majd a hadseregbe lépett és 1867-ben mint dragonyos-őrnagy nyugalomba vonult. Csak most kezdte meg politikai pályáját, mint a német–cseh alkotmányos érzületű nagybirtokosok képviselője. Mint a cseh tartománygyűlés elnöke, a viharos tanácskozásokat részrehajlás nélkül és tapintattal vezette. 1870-ben Salzburg tartomány helytartója lett, amely állásban általános megbecsülést vívott ki magának. (Salzburg díszpolgárává választották.) Ebben az állásban a föderalizmus útját egyengető Hohenwart–Schäffle-kormányt is ellenezte, amelynek bukása után (1871) maga lett az új, szabadelvű kormány miniszterelnöke. A legkényesebb feladatot, a Magyarországgal való kiegyezést a Ferenc József császár és király személyes közbenjárása mellett ugyan megoldotta, csakhogy a birodalmi gyűlés többsége vonakodott a felszaporodott költségeket és a magasabb vámokat megszavazni. Ekkor Auersperg beadta lemondását, azonban ezt a császár nem fogadta el, sőt, személyesen lépett összeköttetésbe a lengyel párttal, csakhogy a kiegyezés elfogadását biztosítsa. 1878. júniusban végre a kormány, a lengyelek, a csehek és a klerikális német képviselők által támogatva, a német szabadelvű párt ellenében a kiegyezés utolsó pontjait is megszavaztatta a parlamentben. A birodalmi gyűlés többsége és kivált a német szabadelvű párt által a leghatározottabban elítélt és ellenzett bosnyák okkupáció okozta az Auersper-kormány bukását. Miután a szabadelvű párt cserben hagyta, 1879 februárjában Auersperg újból lemondott. A császár ekkor elbocsátotta őt és egyúttal a legfelsőbb számvevőszék elnökévé nevezte ki.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  • aeiou

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés