Aizkraukle
Aizkraukle (1990-ig Stučka) Lettország egyik legfiatalabb városa.
Aizkraukle | |||
![]() | |||
Katolikus templom Aizkraukleban | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tájegység | Sēlija | ||
Alapítás éve | 1967 | ||
Irányítószám | LV-5101 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6973 fő (2022. jan. 1.)[1] +/- | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 102,5 km² | ||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 56° 39′, k. h. 25° 16′Koordináták: é. sz. 56° 39′, k. h. 25° 16′ | |||
Aizkraukle weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Aizkraukle témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
A város Rigától 90 km-re délkeletre, a Daugava jobb partján terül el.
TörténelemSzerkesztés
A Daugava partján 1211 körül épült vár, amelyet Aizkraukle néven Henrik Livónia krónikája (Henrici Chronicon Livoniae) hat helyen is említ[2], és amely a mai település a névadója, a várostól nyugatabbra állt. A vár (németül Ascheraden) neve az Asscrade szóból származik, az erődítménynek romjait Filippo Paulucci márki a 19. században útirajzai között örökítette meg. A mai modern város megalapítása 1961-1966 között, a Daugaván Pļaviņas mellett épült vízerőmű építéséhez kapcsolódott, városi jogokat 1967-ben kapott a település. Az alapításkor (Pēteris Stučka lett kommunista vezető tiszteletére) Stučka nevet kapta.
A város mellett 1279. március 5-én az Aizkrauklei csatában csapott össze a Traidenis litván nagyfejedelem vezette litván, és a Német Lovagrend Livón tartományi mestere, Ernst von Ratzeburg vezette német és a velük szövetséges, Eilard von Oberg revali kormányzó vezette dán sereg. Traidenis ügyes csellel megosztotta az ellenséget. A dánokkal szemben felálló serege menekülést színlelt, a dánok üldözőbe vették őket, sikertelenül. Mire visszafordultak és visszaértek a csatatérre, a litván főerők megsemmisítették a németeket és ez a sors várt a dán seregre is. A csatában elesett Ernst von Ratzeburg, Eilard von Oberg, körülbelül hetven lovag és sok közönséges keresztes katona.[3][4]
Aizkraukle testvérvárosaiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Pilsētu (blīvi apdzīvotu) un lauku (reti apdzīvotu) teritoriju iedzīvotāju skaits reģionos, pilsētās, novados un pagastos (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā) – Teritoriālā vienība, Laika periods un Rādītāji. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2022. december 22.)
- ↑ Henrik Livónia krónikája többször is említi a várost: VIII:1, IX:6, X:14, XI:5-6, XXII:8, XXIX:5
- ↑ П. В. Петрухин: О датировке списка А договора Смоленска с Ригой и Готским берегом (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 7.)
- ↑ "Ratzburgi Ernest 1278-ban lett mester. ... A mester testvéreivel és lovagjaival, a Elert Rävele dán helytartóval, a lettek ellen ment. Gyilkosság, fosztogatás volt az ő munkájuk. A lettek követték a mestert Livóniába és a két fél az Aizkraukle váránál találkozott csatában. A pogány sereg nagyon nagy volt, a keresztények elvesztették a csatát. Ernest mester, 71 rendtestvér és sok lovag esett el a csatában A pogányok ellopták szeretett Máriánk zászlóját, őrét, Indrikis Thiesenhausen lovagot pedig megverték, a dán meghatalmazott Rävelében próbálta helyrehozni a rossz helyzetet, de megsebesült és lovát megölték. Ez 1279 nagyböjtjében történt".Baltazara Rusov, Fordító: Valters un Rapa. Livonijas hronika (lett nyelven) (1926. január 21.)