Főmenü megnyitása

Alapi Nándor, Anlauf Nándor János (Alsóalap, 1885. április 30.Székesfehérvár, 1945. december 1.)[1] színész, rendező, színházigazgató.

PályafutásaSzerkesztés

Anlauf István és Branizsa Anna fia. 1906-ban Anlauf családi nevét Alapira változtatta.[2] 1908-ban szerzett oklevelet a Színművészeti Akadémián. 1909. január 22-én kötött házasságott Rell Rózsival, később elváltak. Eleinte vidéken játszott, majd 1912-ben került a budapesti Kövessy Színpadhoz. Az első világháború során mint hadnagy megsebesült. 1918. március 31-én Székesfehérváron házasságot kötött a nála három évvel fiatalabb Csúcs Ilonával, Csúcs István és Majsay Mária lányával.[3] Rokkantként a Székesfehérvári Újságnak volt felelős szerkesztője, majd 1921-től 1923-ig a székesfehérvári színház művésze volt, egyúttal az intézmény igazgatója. 1923-ban Forgács Rózsi Kamaraszínházában lépett fel, 1924 és 1931 között igazgatta az Országos Kamaraszínházat, 1932–1934-ben a budapesti Kamara Színházat vezette két csonka évad erejéig. 1938–39-ben a Nemzeti Színház ügyelője volt, majd belépett a Nyilaskeresztes Pártba. Társulata történetét Vándorlásunk címmel adta ki. 1944-ben kivándorolt. 1945. december 1-jén hunyt el gyomorvérzésben Székesfehérvárott. Felesége, Csúcs Ilona 25 évvel élte túl, 1971. augusztus 8-án hunyt el Csepelen.[4]

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • Hamlet (Shakespeare)
  • Tartuffe (Molière)
  • Fegya (Tolsztoj: Az élő holttest)
  • Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa)
  • Helmer (Ibsen: Nóra)
  • Liliom (Molnár Ferenc)

KönyveSzerkesztés

  • Vándorlásunk (I-III., Bp., 1926, 1929, 1931)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a székesfehérvári állami halotti akv. 1804/1945. folyószáma alatt.
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 118258/1906. Forrás: MNL-OL 30789. mikrofilm 665. kép 3. karton, Névváltoztatási kimutatások 1906. év 1. oldal 36. sor
  3. A házasságkötés bejegyezve a székesfehérvári állami házassági akv. 50/1918. folyószáma alatt.
  4. Bp. XII. ker. állami halotti akv. 347/1971. folyószám

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.