Főmenü megnyitása

Alpár Gitta

magyar színésznő, opera-énekesnő

Alpár Gitta, 1917-ig Klopfer Regina[1] (Budapest, 1903. február 5.[2]Palm Springs,[3] 1991. február 17.) magyar nemzetiségű, izraelita vallású színésznő, koloratúrszoprán hangú opera és operett énekesnő. Édesapja Klopfer Ignác, a Dohány utcai zsinagóga kántora, karnagya.

Alpár Gitta
Alpár Gitta 1932-ben
Alpár Gitta 1932-ben
Született Klopfer Regina
1903. február 5.
Budapest Osztrák-Magyar Monarchia
Elhunyt 1991. február 17. (88 évesen)
Palm Springs, Kalifornia USA
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Stangel Kornél
Foglalkozása színésznő, opera-énekesnő
Kitüntetései Deutscher Filmpreis
Sírhely Westwood Village Memorial Park temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Alpár Gitta témájú médiaállományokat.
Alpár Gitta 1932-ben

ÉletpályájaSzerkesztés

Klopfer Ignác (1871–1955)[4] és Spitzer Hermina (1874–1962) lánya.[5] 1919-től a Zeneakadémián Szabados Béla, Hilgermann Laura tanítványa volt. 1924-ben januárjában alkalma nyílt Sándor Erzsi helyett elénekelni a címszerepet a budapesti Operaházban Léo Delibes Lakmé című operájában, azonnal szerződtették, még e hónapban debütált Gilda szerepében Giuseppe Verdi: Rigoletto című operájában . 1924. augusztus 23-án a Király Színházban énekelte először (majd azután sorozatban) Médi szerepét a Három a kislány című operettben. Ezzel a szereppel egy csapásra a közönség kedvencévé vált.

1925. március 26-án Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Stangel Kornél vállalkozóval, Stangel Dávid és Róth Ilona fiával.[6] A házasság később felbontatott.[7]

1925–27 között a müncheni opera, 1927–33 között a berlini Staatsoper tagja volt. 1933. elején a náci hatalomátvétel után Bécsbe költözött. 1936-ban feleségül ment egy svéd gyároshoz, és Los Angelesbe költözött. 1941-ben René Clair felkérésére játszotta el utolsó szerepét: The Flame of New Orleans c. filmben, majd haláláig a színpadtól és filmtől visszavonultan élt Palm Springs-i otthonában.

1932-ben részt vett Ábrahám Pál Bál a Savoyban című darabjának ősbemutatóján. Legnagyobb sikereit A sevillai borbélyban és a Szép Heléna című operettben aratta. A berlini Staatsoper tagjaként is sűrűn vendégszerepelt Budapesten a Városi Színházban[8](ma Erkel) és Európa nagyobb operáiban, mindenütt osztatlan sikert aratva.

1987-ben Berlinben életművéért a Golden Band kitüntetésben részesült.

1989. július 26-án Szentendrén, a Nosztalgia Kávéházban mutatták be, a Hölgy rózsaszínben című darabot, amely a művésznő életét dolgozta fel. A darabot Miklós Tibor írta, Alpár Gittát Tiboldi Mária alakította.[9]

OperaszerepeiSzerkesztés

OperettszerepeiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

  • Gitta entdeckt ihr Herz (1932) - Német film
  • Die - oder keine (1932) - Német film
  • Ball im Savoy (1935) - Osztrák-magyar film
  • I Give My Heart (1935) - Angol film
  • Le Disque 413 (1935) - Francia film
  • Guilty Melody (1936) - Angol film
  • Everything in Life (1936) - Angol film
  • Mr. Stringfellow Says: No (1936) - Angol film
  • The Flame of New Orleans (1941) - Amerikai film
  • „Ganz Berlin lag ihr zu Füßen: Gitta Alpar” - A ZDF német televízió műsora (1987)
  • Mosaik - Treffpunkt der Generationen - Német tévésorozat

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1917. évi 38671. sz. rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 737. kép 2. karton.
  2. A Színészkönyvtár.hu lapján a téves 1900-as születési dátum szerepel.
  3. A Színészkönyvtár.hu-n tévesen Los Angelesnek van megadva a halálozási hely.
  4. Alpár (Klopfer ) Ignác halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2136/1955. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
  5. Klopfer Ignác és Spitzer Hermina házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 39/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
  6. A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári házassági akv. 143/1925. folyószám alatt.
  7. A budapesti királyi törvényszék 36. P.33107/1932-3. sz. ítélete.
  8. a mai Erkel Színházban
  9. Színházi Adattár

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés