Alsómarikó

község Szlovákiában

Alsómarikó (szlovákul Dolná Mariková) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.

Alsómarikó (Dolná Mariková)
Dolná Mariková Kostol.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rang község
Polgármester Peter Šujak
Irányítószám 018 02
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PB
Népesség
Teljes népesség1415 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság390 m
Terület22,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsómarikó (Szlovákia)
Alsómarikó
Alsómarikó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′, k. h. 18° 22′Koordináták: é. sz. 49° 15′, k. h. 18° 22′
Alsómarikó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómarikó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Vágbesztercétől 12 km-re északra, a Marikó patak partján fekszik. Korábban Felsőmarikóval együtt alkotta Marikó községet.

TörténeteSzerkesztés

Területén a 9. századból származó jelentős leletek kerültek elő, ezek azonban még egyelőre közöletlenek.

A települést a német jog alapján alapították a 14. század elején Csák Máté birtokán. 1321-ben "Kethlehota" alakban említik először. 1438-ban "Marykova Lehota", 1498-ban "Marikolehota" néven szerepel az írott forrásokban. A Kilián, majd a Hatnyánszky család birtoka. A 15. században részben Vágbeszterce várának uradalmához tartozott, mely később az egész falut megszerezte. 1578-ban malma és 27 háza volt. 1720-ban 5 malom és 56 adózó háztartás volt a településen, közülük 32 zselléreké. 1784-ben 719 házában 634 család és 3361 lakos élt. 1828-ban Felsőmarikó nélkül 539 háza és 2317 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, faárukészítéssel foglalkoztak. A 19. században fűrész- és vízimalom, valamint 7 szeszfőzde működött a községben.

A 19. század közepén Vályi András szerint "MARIKOVA. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Klietsinához közel, Pukóhoz 1 1/4 mértföldnyire, földgye nehezen miveltetik, fája legelője van, marhákkal is szoktak kereskedni."[2]

A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Marikova, elszórt tót falu, Trencsén vmegyében; a hegyek közt: 2263 kath., 1 evang., 100 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Lakosai fával kereskednek, pálinkát főznek, fuvaroznak. Van egy derék kőbányájok is. F. u. b. Balassa és gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1954-óta két település: Alsó- és Felsőmarikó, melyekhez számos kis telep tartozik.

NépességeSzerkesztés

1910-ben Marikó 4456, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1490 lakosából 1487 szlovák volt.

2011-ben 1433 lakosából 1366 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt született 1803-ban Lapónyi Alajos kegyes-tanítórendi gimnáziumi igazgató.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus temploma 1758-ban épült a korábbi templom helyén. Előtte 1759-ben készült szobor áll.

ForrásokSzerkesztés

  • M. Olšovský/ Š. Meliš/ J. Moravčík 2008: Po stopách predkov – Archeológia stredného Považia od praveku po stredovek.

További információkSzerkesztés