Felsőmarikó
Felsőmarikó (szlovákul Horná Mariková) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
| Felsőmarikó (Horná Mariková) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágbesztercei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1828 |
| Polgármester | Miroslav Hamar |
| Irányítószám | 018 03 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | PB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 576 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 14 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 530 m |
| Terület | 47,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 14′ 46″, k. h. 18° 18′ 34″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 46″, k. h. 18° 18′ 34″ | |
| Felsőmarikó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmarikó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Vágbesztercétől 17 km-re északra, a Marikó patak partján fekszik. Korábban Alsómarikóval együtt alkotta Marikó községet.
Története szerkesztés
Területe ősidők óta lakott, a puhói kultúra maradványait találták itt meg. "Kathlehatha – Dvelehoty" nevű birtokként 1321-ben említik először. 1438-ban Marikowa Lehota néven szerepel oklevélben. A 18. század elejétől a vágbesztercei váruradalom része volt. A mai település a 18. század végén keletkezett Alsómarikó határában. Első írásos említése 1828-ban "Hornyo Hlboke" alakban történt. Ebben az évben 309 házában 2598 lakos élt. 1851-ben "Hornyo Hlboke", 1890-ben "Hornyó-Hlboke" alakban tűnik fel. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcstermesztéssel, famegmunkálással foglalkoztak. 1851-ben 2696 volt a lakosai száma. A nők 20. század elejéig vászon és posztószövéssel, hímzéssel és ezek árusításával foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, felső Hlboke, Hluboka. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Szenitznek vagy Szénásfalunak szomszédságában, Predmirhez sem meszsze, legelőjök, fájok van, földgyeik nehezen miveltetnek, híres gyapjokból szép hasznok van."[2]
Fényes Elek szerint "Hlboke (Hornyo), hegyek közt elszórt nagy tót falu, Trencsén vmegyében, 2674 kath., 22 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. többen. Ut. p. Trencsén."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Ma két település: Alsó- és Felsőmarikó, melyekhez számos kis telep tartozik. 1945 után sok lakosa vándorolt el dél-szlovákiai és a cseh határmenti területekre. Mai hivatalos nevét 1954-ben kapta, amikor hivatalosan is kivált Alsómarikóból.
Népessége szerkesztés
1910-ben Marikónak 4456, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 824 lakosából 816 szlovák volt.
2011-ben 660 lakosából 610 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.