Főmenü megnyitása

Alsópéterfa (németül: Unterpetersdorf, gradistyeiül: Dolnji Petrštof, horvátul: Donji Petrštof) Haracsony mezőváros része, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Alsópéterfa (Unterpetersdorf)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Haracsony településrésze
Járás Burgenland
Alapítás éve1245
Polgármester Peter Heger (SPÖ)
Irányítószám 7312
Körzethívószám 02610
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Legmagasabb pont290 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsópéterfa (Ausztria)
Alsópéterfa
Alsópéterfa
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 35′ 30″, k. h. 16° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 30″, k. h. 16° 35′ 00″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Felsőpulyától 12 km-re északra a Soproni-hegység közelében fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1245-ben a szomszédos Bogyoszló (ma Sopronkeresztúr) határjárásakor "Usque domum Petri" alakban említik először. 1376-ban "Poss. Petrik", 1415-ben "Terra nobilium de Petry", 1431-ben "Poss. Petri" néven szerepel a korabeli írott forrásokban.[1] A 17. századtól az Esterházy család birtoka. Nevének előtagját a 18. század elején a kaboldi uradalomhoz tartozó Felsőpéterfától történő megkülönböztetésül kapta.

Vályi András szerint " Alsó Péterfalva. Német falu Sopron Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Harkához közel, Sopronhoz is 1 3/8 mértföldnyire, síkos határja két nyomásbéli, szőlei közönségesek, erdője van, vagyonnyai középszerűek."[2]

Fényes Elek szerint " Alsó-Péterfa, Unter-Petersdorf, német falu, Sopron vgyében, Sopronhoz délre 1 1/2 mfd., egy dombon, 413 kath. lak. A majorsági birtok nem közöltetett; a lakosok birnak 230 h. szántóföldet, 51 h. rétet, 40 h. szőlőt, 116 h. irtást. Erdőt csak az uraság bir. Patakja 2 malmot forgat. Birja h. Eszterházy."[3]

1910-ben 539, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.

Híres emberekSzerkesztés

Itt született 1893. szeptember 1-én Reuter Ágoston festőművész, grafikus, pedagógus, főiskolai tanár, tanszékvezető, a középiskolai rajzoktatás országos felügyelője, a Képzőművészeti Főiskola rajzmódszertani tanszékének újjászervezője; a Művészetszemlélet című folyóirat megindítója, kiadója és szerkesztője, Az én múzeumom-sorozat megalapítója.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.