Alsószúcs
Alsószúcs (szlovákul Dolná Súča) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.
| Alsószúcs | |||
 | |||
| A község látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Rudolf Pleva | ||
| Irányítószám | 913 32 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3059 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 113 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 285 m | ||
| Terület | 26,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 57′ 30″, k. h. 18° 01′ 50″48.958333°N 18.030556°EKoordináták: é. sz. 48° 57′ 30″, k. h. 18° 01′ 50″48.958333°N 18.030556°E | |||
| Alsószúcs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószúcs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésTrencséntől 8 km-re északra a Szucsanka patak partján fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek. A mai települést 1208ban "Suchan" néven említik először. 1244-ben "Zudczan", 1398-ban "Castrum Zudcze", 1429-ben "Castrum Zucha", 1439-ben "Nagh Sucha" néven szerepel. 1244-ben Bogomér ispán és a szúcsai uradalom birtoka.
Szúcsa várát 1318-tól említik, ekkor Csák Mátéé, majd királyi vár. Tulajdonképpen Trencsén várának egyik előváraként szolgált. 1421-től a Stiborici Stiboroké, 1430-tól a királynéé, 1439-től Cillei Ulriké. 1454-ben Hunyadi János váltotta meg, majd királyi vár. 1493-ban II. Ulászló király Szapolyai Jánosnak adta. 1527-ben I. Ferdinánd foglalta el és Podmaniczky János nyitrai püspöknek adományozta, ettől kezdve a Podmaniczkyaké volt. 1550-ben Salm császári serege elfoglalta és lerombolta. 1582-ben már romként említik.
1598-ban 68 ház állt a faluban. A 17. században komlóültetvényei voltak és sörfőzde működött, lakói főként mezőgazdaságból éltek, fával és szövetekkel kereskedtek . 1720-ban 13 adózója volt a falunak. 1787-ben 234 házában 260 családban 1505 lakos élt. 1828-ban 203 háza és 1587 lakosa volt. 1899-ben alakult hitelszövetkezete.
Vályi András szerint "Szucsa (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, a hegyek közt: 1403 kath., 7 zsidó lak., kath. paroch. templom. Savanyuviz forrása a chocholnaihoz és orechoihoz hasonlit. F. u. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén."[2]
Fényes Elek szerint "Szucsa (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország szélén, a hegyek közt: 1403 kath., 7 zsidó lak., kath. paroch. templom. Savanyuviz forrása a chocholnaihoz és orechoihoz hasonlit. F. u. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. Lakói kosárfonással, szövéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1925-ben nagy árvíz pusztított a községben. 1944 októberében partizáncsoport kezdte meg tevékenységét területén. A Krasín hegyen televíziós átjátszóállomás épült.
Népessége
szerkesztés1910-ben 1590, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
1919-ben 1573 lakosából 1568 csehszlovák és 5 magyar volt.[4]
2001-ben 2877 lakosából 2836 szlovák volt.
2011-ben 2967 lakosából 2776 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1687-ben épült barokk-klasszicista stílusban. 1754 és 1756 között átépítették.
- Szűz Mária kápolnája a 19. század elején épült.
- A falutól nyugatra állnak Szúcsa egykori várának romjai.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 122.
Források
szerkesztés- Podolák, J. 2011: Dolná Súča