Ammónium-hidrogén-karbonát

Kémiai azonosítók
Ammónium-bikarbonát

IUPAC-név	ammónium-hidrogén-karbonát
CAS-szám	1066-33-7
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	NH₄HCO₃
Moláris tömeg	79,05563 g/mol
Sűrűség	1,586 g/cm³ ^[1]
Olvadáspont	60 °C körül bomlik^[1]
Oldhatóság (vízben)	220 g/l (20 °C)^[1]
Veszélyek
EU osztályozás	Ártalmas (Xn)^[1]
R mondatok	R22^[1]
S mondatok	(nincs)^[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	ammónium-karbonát
Azonos anion	nátrium-hidrogén-karbonát kálium-hidrogén-karbonát magnézium-bikarbonát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ammónium-bikarbonát (más néven ammónium-hidrogén-karbonát vagy E503ii) az ammónia bikarbonát sója.

Az ammónium-bikarbonát előállítható ammónia vizes oldatán átvezetett szén-dioxid segítségével. Hő hatására a reakció visszafelé érvényesül:

N H₄H C O₃ (ammónium-bikarbonát)→ N H₃ (ammónia) + H₂O (víz) + C O₂ (szén-dioxid)

Tulajdonságai

Az ammónium-bikarbonát szobahőmérsékleten fehér, kristályos port alkot, melynek enyhe ammónia-szaga van. Vízben oldva enyhén lúgos kémhatást ad. Alkoholokban, így például etanolban nem oldékony. 36 °C és 60 °C között ammóniává, vízzé, és szén-dioxiddá elbomlik. A reakció erősen endoterm, ezért az oldott állapotban lévő ammónium-bikarbonát bomlásával hőt von el a környező vízből, így az jóval lassabban melegszik fel. Savval való reakciójakor szénsav szabadul fel, amely rögtön elbomlik vízzé és szén-dioxiddá.

Felhasználási területei

Tészták lazítására használják sütéskor, szalalkáli, szalagáré, szalagória illetve szalatka néven. Ma is kapható szalalkáli néven. A nátrium-hidrogén-karbonát elterjedése előtt az ammónium-bikarbonátot sütőporként is alkalmazták. Régebbi források szarvsónak, agancssónak vagy szarvasagancssónak is nevezik, mert régebben nitrogénben gazdag szerves anyagokból (szarv, köröm, haj) állították elő.^[2]^[3] A sütőpor helyettesítésére is használható.^[4] Élelmiszerek esetében savanyúságot szabályozó anyagként, E503ii néven alkalmazzák. Élelmiszerek esetén nincs napi maximum beviteli mennyisége, ismert mellékhatása nincs. Sütéskor szén-dioxidra, vízre és ammóniára bomlik. Az ammónia (ami egy kellemetlen szagú gáz) sütés után vastagabb tésztákban bennmaradhat, ezért vékony tésztákhoz, soklapos sütikhez használják. Mivel a hőbomlás szobahőmérsékleten nem indul meg, olyan süteményeknél előnyös, amelyek tésztáját sütés előtt hosszan pihentetni kell.

Kínában nitrogéntartalmú műtrágyaként, olcsósága miatt nagy mennyiségben használják, de szerepét egyre inkább a karbamid veszi át. Ezen kívül felhasználják még tűzoltókészülékekben, gyógyszerekben, festékekben, műanyag- és gumigyártás, és kerámiakészítés során.

Biztonsági kockázatok

Az ammónium-bikarbonát a szemet, a bőrt, és a légzőrendszert erősen irritáló szer. Sütőporként alkalmazva akrilamid szabadulhat fel, ami kísérleti állatoknál növelte a rák kialakulásának kockázatát.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Ammónium-bikarbonát (IFA GESTIS)^{[halott link]} (németül)
↑ separation of hornsalt
↑ "separation of hornsalt" translated into english. [2009. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 29.)
↑ What is hartshorn?. [2007. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 26.)

Források

http://www.food-info.net/uk/e/e503.htm

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[IFA_GESTIS-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Ammónium-bikarbonát (IFA GESTIS)^{[halott link]} (németül)

[2] separation of hornsalt

[3] "separation of hornsalt" translated into english. [2009. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 29.)

[4] What is hartshorn?. [2007. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]