Apponyi Antal (főispán)

Gróf nagyapponyi Apponyi Antal György (Pozsony, 1751. december 4. – Bécs, 1817. március 17.) nagybirtokos főnemes, politikus, főispán, az Apponyi családi könyvtár alapítója.

Apponyi Antal
Született	1751. december 4. Pozsony
Elhunyt	1817. március 17. (65 évesen) 1817 (65-66 évesen) Bécs
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Maria Karolina Lodron-Laterano Castelromano
Gyermekei	Apponyi Antal Rudolf Apponyi György Countess Carolina Apponyi de Nagy-Appony Apponyi József
Szülei	Maria Franziska Josefa Lamberg-Sprinzenstein Apponyi György
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	Tolna vármegye főispánja (1790. december 27. – 1811)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Gróf Apponyi György (1736–1782) és gróf Lamberg Franciska (1734–1787) fiaként született a híres Apponyi családba. Egyetlen testvéréről lehet tudni, aki báró Perényi Imréné gróf Apponyi Mária Jozefa volt. Felsőbb tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, 1772-ben nyomtatásban is megjelent téziseiben liberális eszméit különösen valláspolitikai kérdésekben hirdette. 1774-ben a Habsburg Birodalom Galícia tartományának kormányszéki tanácsosa lett, 1778-tól pedig ugyanilyen beosztásban dolgozott Fiume városában, majd a következő évtől egészen 1784-ig helytartósági tanácsos volt. 1790-től Tolna vármegye főispáni székébe került, amely korábban édesapjáé volt. 20 éves működése alatt a helyi rendekkel nagy egyetértésben működött, egyetlen esettől eltekintve. 1802-ben Apponyi egy neves bécsi orvost, Andreas Mosetiget nevezte ki vármegyei tisztifőrvossá. Tette ezt annak ellenére is, hogy a vármegyében Babits Mihályt, a költő dédapját szerették volna ebben a pozícióban látni. Habár a tolnaiak fejet hajtottak a főispán döntése előtt, Mosetig kinevezésével soha nem békéltek meg. Apponyi főispáni székéből 1811-ben vonult nyugalomba.

Korának egyik híresen művelt főura volt, kedvelte és pártolta a tudományokat és a művészetet. II. József ki is tüntette, de akkor a neki felajánlott királyi biztosi hivatalt visszautasította. Igen fiatalon, 1774-ben Bécsben fektette le a későbbi családi könyvtár alapjait. Ebben a gyűjteményben később nemcsak könyvritkaságok, de festmények és egyéb műtárgyak is helyet kaptak. A könyvtárat fia később Pozsonyba költöztette, majd az 1850-es években a család közkönyvtárrá alakította.

Hőgyészi kastélyának 1784-től parkot alakíttatott ki, majd nem sokkal később ugyanitt szegényházat alapított. 1789-ben édesapja végrendeletének értelmében Pálfa községben katolikus templomot építtetett. Hőgyész katolikus templomát 1799-ben késő barokk–klasszicista stílusban építtette meg.

Családja

1779-ben vette nőül Caroline zu Lodron-Laterano grófnőt (1756–1825). Kilenc közül az alábbi hét gyermekük érte meg a felnőttkort:

• György (1780–1849); neje: gróf Zichy Anna (1780–1866)
• Anna (1781–1852); férje: Alexander Piatti őrgróf (?–1831)
• Antal (1782–1852) diplomata; neje: Theresia Nogarola grófnő (1790–1874)
• József (1784–1863); neje: gróf Pejácsevich Terézia (1799–1877)
• Karolina (1789–1872); férje: Anton von Collalto herceg (1784–1854)
• Mária Borbála (1791–1844); férje: Leopold von Hackelberg báró
• Franciska (1793–1863); férje: Joseph von Tige gróf (1788–1870)

Források

• Az Apponyi családfa Miroslav Marek honlapján
• Magyar Életrajzi Lexikon (online hozzáférés)
• Nagy Iván: Magyarország családai (online hozzáférés)
• Hőgyész földesurai

Elődje:
br. Splényi József

Tolna vármegye főispánja
1790. december 21. – 1811.

Utódja:
Mailáth György