Apponyi Antal (főispán)

Gróf nagyapponyi Apponyi Antal György (Pozsony, 1751. december 4. – Bécs, 1817. március 17.) nagybirtokos főnemes, politikus, főispán, az Apponyi családi könyvtár alapítója.

Apponyi Antal
Született	1751. december 4. Pozsony
Elhunyt	1817. március 17. (65 évesen) Bécs
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Maria Karolina Anna, Gräfin zu Lodron-Laterano und Castelromano
Gyermekei	Apponyi Antal Rudolf Apponyi György Countess Carolina Apponyi de Nagy-Appony Apponyi József
Szülei	Maria Franziska Josefa, Gräfin von Lamberg-Sprinzenstein Apponyi György
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	főispán (1780–, Tolna vármegye)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Gróf Apponyi György (1736–1782) és gróf Lamberg Franciska (1734–1787) fiaként született a híres Apponyi családba. Egyetlen testvéréről lehet tudni, aki báró Perényi Imréné gróf Apponyi Mária Jozefa volt. Felsőbb tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, 1772-ben nyomtatásban is megjelent téziseiben liberális eszméit különösen valláspolitikai kérdésekben hirdette. 1774-ben a Habsburg Birodalom Galícia tartományának kormányszéki tanácsosa lett, 1778-tól pedig ugyanilyen beosztásban dolgozott Fiume városában, majd a következő évtől egészen 1784-ig helytartósági tanácsos volt. 1790-től Tolna vármegye főispáni székébe került, amely korábban édesapjáé volt. 20 éves működése alatt a helyi rendekkel nagy egyetértésben működött, egyetlen esettől eltekintve. 1802-ben Apponyi egy neves bécsi orvost, Andreas Mosetiget nevezte ki vármegyei tisztifőrvossá. Tette ezt annak ellenére is, hogy a vármegyében Babits Mihályt, a költő dédapját szerették volna ebben a pozícióban látni. Habár a tolnaiak fejet hajtottak a főispán döntése előtt, Mosetig kinevezésével soha nem békéltek meg. Apponyi főispáni székéből 1811-ben vonult nyugalomba.

Korának egyik híresen művelt főura volt, kedvelte és pártolta a tudományokat és a művészetet. II. József ki is tüntette, de akkor a neki felajánlott királyi biztosi hivatalt visszautasította. Igen fiatalon, 1774-ben Bécsben fektette le a későbbi családi könyvtár alapjait. Ebben a gyűjteményben később nemcsak könyvritkaságok, de festmények és egyéb műtárgyak is helyet kaptak. A könyvtárat fia később Pozsonyba költöztette, majd az 1850-es években a család közkönyvtárrá alakította.

Hőgyészi kastélyának 1784-től parkot alakíttatott ki, majd nem sokkal később ugyanitt szegényházat alapított. 1789-ben édesapja végrendeletének értelmében Pálfa községben katolikus templomot építtetett. Hőgyész katolikus templomát 1799-ben késő barokk–klasszicista stílusban építtette meg.

Családja

1779-ben vette nőül Caroline zu Lodron-Laterano grófnőt (1756–1825). Kilenc közül az alábbi hét gyermekük érte meg a felnőttkort:

• György (1780–1849); neje: gróf Zichy Anna (1780–1866)
• Anna (1781–1852); férje: Alexander Piatti őrgróf (?–1831)
• Antal (1782–1852) diplomata; neje: Theresia Nogarola grófnő (1790–1874)
• József (1784–1863); neje: gróf Pejácsevich Terézia (1799–1877)
• Karolina (1789–1872); férje: Anton von Collalto herceg (1784–1854)
• Mária Borbála (1791–1844); férje: Leopold von Hackelberg báró
• Franciska (1793–1863); férje: Joseph von Tige gróf (1788–1870)

Források

• Az Apponyi családfa Miroslav Marek honlapján
• Magyar Életrajzi Lexikon (online hozzáférés)
• Nagy Iván: Magyarország családai (online hozzáférés)
• Hőgyész földesurai

Elődje: br. Splényi József

Tolna vármegye főispánja 1790. december 21. – 1811.

Utódja: Mailáth György