Apró partfutó

madárfaj

Az apró partfutó (Calidris minuta) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Apró partfutó
Little Stint (Calidris minuta) (1).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Alrend: Scolapaci
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Alcsalád: Arenariinae
Nem: Partfutó (Calidris)
Merrem, 1804
Faj: C. minuta
Tudományos név
Calidris minuta
(Leisler, 1812)
Elterjedés
Az apró partfutó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely   szórványos
Az apró partfutó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
  szórványos
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Apró partfutó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Apró partfutó témájú médiaállományokat és Apró partfutó témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Johann Philipp Achilles Leisler német természettudós írta le 1812-ben, a Tringa nembe Tringa minuta néven.[3]

ElőfordulásaSzerkesztés

Eurázsia északi részén költ, Afrikába és Ázsia déli részére vonul, Észak-Amerikában is előfordul.

Természetes élőhelyei a tundrák, vízpartok, halastavak és szikes tavak, valamint sziklás, homokos és kavicsos tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég, április-június és augusztus-november hónapokban vonul át, ritkán a nyarat is itt tölti.[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 12-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 28–31 centiméteres, testtömege 17–44 gramm.[3] Nászidőszakban háta és melle rozsdabarna, hasa fehér. Télen melle is kifehéredik.

ÉletmódjaSzerkesztés

Kisebb rovarokkal és lárváikkal, valamint rákokkal és férgekkel táplálkozik. Puhatestűeket és némi növényi anyagot is fogyaszt.[5]

SzaporodásaSzerkesztés

A tundrákon a növényzet közé készíti fészkét. Átlagos fészekalja 4 tojás, ritkábban 3. A kotlási idő 20-21 nap, a fiókák fészekhagyók.[5]

 
A tojásai

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 forint forint.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés