Apró partfutó

Apró partfutó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Alrend:	Scolapaci;
Család:	Szalonkafélék (Scolopacidae);
Alcsalád:	Arenariinae;
Nem:	Partfutó (Calidris); Merrem, 1804
Faj:	C. minuta;
Tudományos név
	Calidris minuta; (Leisler, 1812)
Elterjedés
	Az apró partfutó elterjedési területe költőhely (nyáron) költözési útvonal telelőhely szórványos
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Apró partfutó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Apró partfutó témájú médiaállományokat és Apró partfutó témájú kategóriát.

Az apró partfutó (Calidris minuta) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Johann Philipp Achilles Leisler német természettudós írta le 1812-ben, a Tringa nembe Tringa minuta néven.^[3]

Előfordulása szerkesztés

Eurázsia északi részén költ, Afrikába és Ázsia déli részére vonul, Észak-Amerikában is előfordul.

Természetes élőhelyei a tundrák, vízpartok, halastavak és szikes tavak, valamint sziklás, homokos és kavicsos tengerpartok.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég, április-június és augusztus-november hónapokban vonul át, ritkán a nyarat is itt tölti.^[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 12-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 28–31 centiméteres, testtömege 17–44 gramm.^[3] Nászidőszakban háta és melle rozsdabarna, hasa fehér. Télen melle is kifehéredik.

Életmódja szerkesztés

Kisebb rovarokkal és lárváikkal, valamint rákokkal és férgekkel táplálkozik. Puhatestűeket és némi növényi anyagot is fogyaszt.^[5]

Szaporodása szerkesztés

A tundrákon a növényzet közé készíti fészkét. Átlagos fészekalja 4 tojás, ritkábban 3. A kotlási idő 20-21 nap, a fiókák fészekhagyók.^[5]

A tojásai

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint forint.^[5]