Arany aguti

emlősfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 10.

Az arany aguti más néven közönséges aguti (Dasyprocta leporina) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az agutifélék (Dasyproctidae) családjába tartozó faj.

Arany aguti
Arany aguti egy USA-i állatkertben
Arany aguti egy USA-i állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Részalrend: Caviomorpha
Öregcsalád: Cavioidea
Család: Agutifélék (Dasyproctidae)
Nem: Agutik (Dasyprocta)
Illiger, 1811
Faj: D. leporina
Tudományos név
Dasyprocta leporina
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Mus aguti Linnaeus, 1766
  • Mus leporinus Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Arany aguti témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Arany aguti témájú kategóriát.

Az állat a Dasyprocta emlősnem típusfaja.

Előfordulása

szerkesztés

Elterjedése

szerkesztés

Dél-Amerika északkeleti részén fordul elő. Honos Francia Guyana, Guyana, Suriname, és Venezuela területén. Brazília, Trinidad és Tobago és a Kis-Antillák északkeleti részeit is lakja. Betelepítették a Dominikai Közösségbe, Grenadába és az Amerikai Virgin-szigetekre.

Élőhelye

szerkesztés

Az arany aguti trópusi esőerdők, őserdők és másodlagos erdők,[1] továbbá füves, mocsaras területek lakója.

  • Dasyprocta leporina leporina Linnaeus, 1758
  • Dasyprocta leporina albida Gray, 1842
  • Dasyprocta leporina cayana Lacépède, 1802
  • Dasyprocta leporina croconota Wagler, 1831
  • Dasyprocta leporina fulvus Kerr, 1792
  • Dasyprocta leporina lunaris Thomas, 1917
  • Dasyprocta leporina maraxica Thomas, 1923
  • Dasyprocta leporina noblei Allen, 1914

Megjelenése

szerkesztés

A faj onnan kapta a nevét, hogy aranyszőre van. Felsőtestét sötét pöttyök tarkítják. Testének közepe felé haladva a barna alapszínbe egyre több narancssárga vegyül. Színe megkülönbözteti a többi agutitól. Testének elülső része a többi agutihoz hasonlóan karcsú, míg a farrész zömökebb. Testhossza (a farok nélkül) 64 cm, a farokhossza 3 cm, marmagassága 10–15 cm, a testtömege 3–6 kg között van.[2] A nőstények és a hímek hasonlók, de a nőstény nagyobb, mint a hím. Füle négyzetes. Mellső lábán négy, hátsó lábán három ujja van.

Életmódja

szerkesztés

A sűrű aljnövényzetben kutat fő tápláléka, a lehullott gyümölcsök után. Főleg kora reggel keresi növényi eredetű táplálékát. Ahol sokat vadásszák, csak este mozog. Gyakran követi a majomcsapatokat, és az általuk pazarlóan földre hullajtott gyümölcsdarabokat felszedegeti. A majmok elfogyasztják a termés lédús húsát, s bár a magok is rendkívül táplálóak, a maghéj keménysége miatt nem jutnak hozzá, és ledobják. A rágcsálófogazattal rendelkező agutinak azonban nem gond a legkeményebb maghéj feltörése sem. Alsó és felső állkapcsában egy-egy pár metszőfog található, melyeknek nincs gyökerük. A foganyagot, vagyis dentint csak az elülső részen védi kemény zománc. A csupasz dentinrész sokkal puhább, könnyebben kopik. A lekopott részek pótlódnak a megmaradó fogcsíra révén. Az állandó használat és kopás során e fogak folyamatosan éleződnek, így alkalmasak a kemény maghéj feltörésére.

Veszély esetén fenyegetően morogva, 2 méteres ugrásokkal, fürgén menekül. A közönséges aguti párban él.

Szaporodása

szerkesztés

Nincs külön párzási időszakuk. A család legtöbb faja évente egyszer-kétszer szaporodik, ezért feltételezhetően ez a faj is. Az agutik párkapcsolata egy életre szól, a csapat a szülőkből és azok kicsinyeiből áll. A nőstény 104-120 napos vemhesség után 1-4 utódot hoz a világra. Az utódok nagyon gyorsan fejlődnek, szükség esetén hamar együtt tudnak menekülni a szüleikkel. 20 hetes korukig szopnak. A fiatalok ivarérettségük eléréséig, 9 hónapig maradnak a szüleikkel, majd elhagyják a családot. A természetben 6, állatkertekben 13-20 évig élnek.

Természetvédelmi állapota

szerkesztés

Nem veszélyeztetett faj, az arany aguti, más néven aranynyúl gyakori állat az állatkertekben. Magyarországon a Miskolci Vadasparkban, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Pécsi Állatkertben és a Szegedi Vadasparkban is megtalálható. Nagy területigénye (szaporodáshoz, táplálékkereséshez) megnehezíti a tartását. Egy család territóriuma a természetben 30000 m² - 85000 m².

 
Arany aguti táplálkozás közben - távolról
 
Arany aguti táplálkozás közben - közelről
 
Egy nőstény a kölykével

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Red-rumped agouti című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés