Atópiás dermatitis
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Az atópiás dermatitis (dermatitisz, bőrgyulladás), más néven neurodermitis vagy endogén ekzema (ekcéma) erős viszketéssel, bőrszárazsággal, a bőr kivörösödésével (súlyos esetben sebesedéssel és felülfertőződéssel) járó, allergiás jellegű nem fertőző bőrbetegség.
Atópiás dermatitis | |
![]() | |
Főbb tünetek |
|
OMIM | 603165 |
DiseasesDB | 4113 |
MedlinePlus | 000853 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Atópiás dermatitis témájú médiaállományokat. |
Az atópiás dermatitisz megjelenhet már csecsemőknél, vagy kisgyermekkorban, ekkor csecsemőkori atópia a neve, de ha a kor előrehaladtával nem múlik el, vagy idősebb személyeknél jelentkezik, akkor beszélünk valódi atópiás dermatitiszről.
A betegség okai
szerkesztésA betegség pontos okai máig sincsenek kellő részletességgel tisztázva. A problémát nehezíti az, hogy atópiás dermatitiszről beszélve nem egy betegségről, hanem több, hasonló jellegzetességgel bíró, együtt előforduló betegségcsoportról van szó.
Genetikai okok, hajlam
szerkesztésA kutatások igazolták, hogy genetikai eredetű betegség, mely öröklődik. Két, atópiás szülőnek 80% valószínűséggel lesznek tünetes gyermekeik. A betegség öröklődése azonban több tényezőtől függ (multifaktoriális), azaz a genetikai tényezőkön kívül a környezeti hatásokak van nagy szerepük a betegség kifejlődésében.
Lelki, pszichés tényezők
szerkesztésA mentális megterhelés kétségkívül fontos szerepet játszik a tünetek kialakulásában. Az atópiás személyek a lelki behatásokra, stresszre rendkívül érzékenyen, a „megszokottól” eltérően reagálnak.
Allergének
szerkesztésAz atópiás dermatitisz ún. I. típusú allergiás reakció, amit a betegségben szenvedők vérében megnövekedett ellenanyag-szint (IgE) mérésével lehet igazolni. A reakciót kiváltó antigének származhatnak a bőrfelületet érintő anyagoktól (külső allergének) és a táplálékkal, vagy egyéb úton a szervezetbe kerülő, ún. belső allergénektől is.
Külső allergének
szerkesztésEzek elsősorban a bőrünkkel közvetlenül kapcsolatba kerülő anyagok, vegyszerek. Ilyenek lehetnek:
- mosópor, öblítők
- szappan, tusfürdők
- illatanyagok, konzerválószerek
- kozmetikai anyagok, kenőcsök, krémek
- háztartási vegyszerek
- pollen (virágpor)
- gombaspórák
- háziporatka és egyéb atkák (például Tetranychus urticae is)
Ezekkel való kapcsolatot mindenképpen kerülnie kell a betegnek, azaz ne használjon öblítőt, szappant, tusfürdőt stb. Ugyanakkor a ruházatban is kerülendők a műszálat, gyapjút tartalmazó viseletek, mert ezek is hiperszenzibilizálhatják a bőrfelületet (javasolt a pamut /gyapot/, selyem).
Belső allergének
szerkesztésAz allergiát sokszor az elfogyasztott táplálék váltja ki. Különösen gyakori ok ez csecsemőknél. (Vizsgálatok igazolták, hogy már az anyaméhben is kialakulhat a betegség, az anya által elfogyasztott tápláléktól.) Ezért is indokolt, hogy atópiás szülők – amellett, hogy saját étkezésükre odafigyelnek – a lehető leghosszabb ideig anyatejjel táplálják gyermeküket. Ha ez nem lehetséges, a kereskedelemben kapható ún. hipoallergén tápszereket lehet javasolni.
Az élelmiszerekre való túlérzékenység később is jelentkezhet. A fontosabb, allergiát okozó táplálékok:
- bizonyos húsok (hal is), húskészítmények
- tej és tejtermékek
- tojás
- citrusfélék
- eper, kivi
- dió, mandula, mogyoró
- hüvelyesek, gabonafélék
- fűszerek
- tartósítószert tartalmazó élelmiszerek
Az élelmiszer-allergiát minden egyénnél, ahol felmerül a lehetősége, személyre szabottan ellenőrizni kell (bőrteszt, vérvizsgálat, klinikai provokációs vizsgálat). A „házi” vizsgálatok eredményessége megkérdőjelezhető, ugyanis lehetséges, hogy egyes élelmiszerek elfogyasztása után csak órákkal jelentkezik a bőrelváltozás. Szigorú diétát tehát csak alapos vizsgálatra alapozva, szakember tanácsára kezdjünk! Ugyancsak megnehezíti a táplálkozást, hogy korábban semleges ételek is idővel kiválthatnak allergiát, ezért ezekre a jelekre folyamatosan figyelni kell.
Bőrszárazságot okozó tényezők
szerkesztésNoha a bőr szárazsága a betegség egyik következménye, a szárazságot okozó tényezők tovább súlyosbíthatják a tüneteket. Ezek lehetnek:
A betegség lefolyása
szerkesztésAz atópiás betegek tapasztalják, hogy betegségüktől nem mindig szenvednek egyformán. Vannak tünetmentes időszakok, melyeket erősebb, gyulladásos hullámok váltanak föl. Ezek időtartama általában 1-2 hét, a „rohamok” pedig változó gyakorisággal törnek rájuk. Gyakoribbak a fellángolások ősszel és télen, valamint ha valamilyen erős külső hatás éri a bőrt.
Tünetek
szerkesztésTünetmentes időszakban a bőr nyugodt, sokszor hidratálásnak sem érzi szükségét a beteg. A tünetek hirtelen viszketéssel, a bőr kivörösödésével kezdődnek, majd a bőr kiszárad, a beteg akaratlanul is sebeket ejt magán vakarózásával. Kezelés nélkül hamar igen súlyossá válhat. A kiszáradt, felsebzett bőrfelületen kórokozók (például Staphylococcus aureus) telepedhetnek meg, melyek idültté teszik a gyulladást.
További tünetek:
- bőrszárazság (a csökkent faggyútermelés és a gyulladások miatt)
- a fülcimpa berepedése
- hámlás, korpás fejbőr stb.
Sejtszintű folyamatok
szerkesztésA betegek bőrében a tünetmentes időszakokban is a normálisnál nagyobb arányban fordulnak elő az ún. Langerhans-sejtek (B-limfociták), melyek a gyors immunválaszért felelős IgE-t tartalmazzák. A bejutó allergének egy láncfolyamatot indítanak el: az immunválasz hatására a bőrben T-limfociták (azokon belül is a Th2 típus) szaporodnak el. A folyamat könnyen kikerül a szervezet irányítása alól, és valószínűleg további allergén hatás nélkül is működhet.
A masztocitákból hisztamin szabadul fel; ez felelős az erős viszketésért. A vakarózás utat nyit a kórokozóknak, ezáltal fokozódik a sejtes immunválasz. A bőrben és a vérben megnő az eozinofil granulociták és a makrofágok száma.
A hosszú ideig fennálló betegség tehát ún. IV-es típusú (celluláris) túlérzékenységhez vezethet, ami kontakt dermatitiszben nyilvánulhat meg.
Megbetegedési kockázat
szerkesztésA modern, civilizált társadalmakban az allergiás betegségeknek, így az atópiás dermatitisznek is egyre nagyobb a jelentősége. Felmérések szerint a lakosság 15-20%-a szenved atópiás dermatitiszben (az arány a magasabb életszínvonalú és a fiatalabb lakosság körében magasabb). Mivel öröklődő betegségről van szó, feltételezhető, hogy a megváltozott környezeti tényezők segítik elő a betegség minél nagyobb arányú megnyilvánulását. A gyermekkori dermatitiszt az esetek 80%-ában „kinövik” a betegek, azaz felnőttkorra tünetmentessé válhat.
Az atópiás betegek körében nagyobb a valószínűsége a szénanátha, asztma, más allergiás betegségek, kötőhártya-gyulladás (rhinoconjunctivitis) előfordulásának. Ezek a betegségek kezelés nélkül tovább súlyosbodhatnak.
Következmények
szerkesztésA betegség megfelelő kezelés nélkül csak súlyosbodik, a viszketés és vakarózás sebeket okoz, melyek újabb pszichés stresszt okoznak, a viszketés erősödik, a sebek pedig utat nyitnak a kórokozóknak (vírusoknak, baktériumoknak és gombáknak). A betegséget tehát időben, és helyesen kell kezelni.
Kezelési formák
szerkesztésMivel a betegség még nem gyógyítható, ezért csak a tünetek kezeléséről beszélhetünk. Helyes kezeléssel és odafigyeléssel azonban tünetmentessé tehető a beteg, akinek ez az életminőségére is jelentős kihatással van.
A kezelések kiterjednek a bőrszárazság csökkentésére (emolliensek, hidratáló krémek), a viszketés és a gyulladás csillapítására (antihisztaminok, kortikoszteroidok, lehet külsőleg és belsőleg is), valamint a fent felsorolt okok kiküszöbölésére.
Eredményes vizsgálatok vannak ezeken felül a helyileg ható immunszupresszív anyagok (helyileg ható kalcineurin-gátlók, a T-sejtek aktiválódását gátolja) használatát illetően (tacrolimus, pimecrolimus hatóanyagú kenőcsök). Korábban is ismert volt a fototerápia, a megfelelő spektrumú UV fény jótékony hatása. Az újabb kutatások a káros sugarak kizárásával, a hatékony hullámhosszúságú fénnyel való kezelés eredményességéről számolnak be.
Szteroidok
szerkesztésA szteroidok, pontosabban a kortikoszteroidok erős gyulladásgátló hatású vegyületek, melyek a mellékvese-kéreg hasonló hatású, szteránvázas hormonjaihoz hasonlítanak. A szteroid hatóanyagú kenőcsök nagyon elterjedtek, és alapjaiban változtatták meg a betegségben szenvedők kezelését az 1950-es évektől kezdve. Ugyanakkor a gyulladásgátló hatás mellett a szteroidoknak immunszupresszív hatása is van, mely szintén segít a tünetek leküzdésében. Súlyos esetben az orvos nem csak helyi kezelésként (krém formában), hanem injekcióként is adhatja.
A kortikoszteroid hatóanyagoknak számos mellékhatása is ismert. Ilyenek például a bőr elvékonyodása, a faggyútermelés csökkentése (további bőrszáradás) valamint a hozzászokás. Ha a véráramba kerül (injekció), hosszabb távon a mellékvesét is károsíthatja. Az újabb hatóanyagoknál (például mometasone) sikerült a hatás erősödését a mellékhatások fokozódása nélkül elérni.
Antihisztaminok
szerkesztésHidratáló krémek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Kemény Lajos (SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika) – Az atópiás dermatitis kezelése[halott link]
- Az atopiás dermatitis lehetséges okairól
- Korunk népbetegsége, az allergia[halott link]
- Atópiás dermatitisz kezelése a gyermekeknél
- Cikkek az atópiás dermatitiszről a www.hazipatika.com oldalain Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Cikkek az atópiás dermatitiszről a www.informed.hu-n
- Képek a betegségről Archiválva 2009. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |