Főmenü megnyitása

Az Athéni Hercegség az egyik keresztes utódállama volt a Bizánci Császárságnak. Az országot 1205-ben alapította Otto de la Roche, a negyedik keresztes hadjárat egy kisebb burgundi lovagja. Eleinte címe „Théba és Athén hercege” volt, bár a titulus csak 1280-tól vált hivatalossá. A Thesszalonikéi Királyság 1224-ig a hercegség hűbérura volt, azonban ekkor I. Theodor epiruszi despota elfoglalta, és szerepét az Akháj Fejedelemség vette át.

Athéni Hercegség
Δουκᾶτον Ἀθηνῶν
12051458
Az Athéni Hercegség címere
Az Athéni Hercegség címere
Greece in 1278-hu.svg
Általános adatok
Fővárosa Athén, majd Thébai
Hivatalos nyelvek francia, katalán, görög
Vallás katolicizmus, ortodox kereszténység
Kormányzat
Államforma monarchia
ElődállamUtódállam
 Bizánci BirodalomOszmán Birodalom 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Athéni Hercegség témájú médiaállományokat.

A hercegség fővárosa Athén volt (az uralkodó az Akropoliszon lakott), és az Attikai-félszigetet, illetve Makedónia egy részét birtokolta. Határa bizonytalan volt először Thesszaloníkivel, majd az Epiruszi Despotátussal. Az Égei-tenger szigetei nem tartoztak a hercegség területéhez, hiszen azokat Velence uralta.

A hercegi címet 1308-ig a de la Roche-család birtokolta, amikor Walter de Brienne lépett a trónra. Országa védelme érdekében felbérelte Roger de Flor katalánjait, hogy harcoljanak az epiruszi despoták és a bizánci császárok ellen, de a katonák, akiket megpróbált megrövidíteni, 1311-ben megdöntötték hatalmát, és átvették az ország irányítását. A katalánt tették hivatalos nyelvvé, és a katalán jogrendet is átvették, megszüntetve a frank és görög eredetű törvényeket. A hercegség urai az aragóniai és szicíliai királyok, Katalónia birtokosai voltak 1388-ig, amikor a firenzei Acciajuoli-család hódította meg a területet. Egy kis ideig (13951402) a velenceiek is uralták az országot. 1444-ben Palaiologosz Konstantin, a bizánci trónörökös és moreai despota hűbéresévé tette az Athéni Hercegséget. Konstantinápoly bukása után három évvel, 1456-ban II. Mohamed a kis ország utolsó maradványait is meghódította.

Athén hercegeiSzerkesztés

Vikáriusok 1381–1388

  • Mateu de Montcada
  • Roger de Llúria
  • Mateu de Peralta
  • Aragóniai Lajos Frigyes
  • Rocabertí vikomtja
  • Bernat de Cordella

ForrásokSzerkesztés

  • Runciman, Steven, Sir: A keresztes háborúk története. Budapest, 2002. Osiris Kiadó ISBN 978-963-389-347-0
  • Ostrogorsky: Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest: Osiris. 2003. ISBN 963 389 383 6  
  • Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása, Varia Byzantina. Bizánc világa I. kötet, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 1999
  • Louis Bréhier: A Bizánci Birodalom intézményei, Varia Byzantina. Bizánc világa VII. kötet, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Budapest, 2003
  • Warren Treadgold: A History of the Byzantine State and Society, Stanford, 1997.
  • Helene Ahrweiler: Studies on the Internal Diaspora of the Byzantine Empire, Harvard University Press, 1998.
  • John Julius Norwich: Byzantium, Viking, 1991
  • Helene Ahrweiler: Les Europeens, Herman (Párizs), 2000