Auer István
Auer István (Bácsordas, 1872. december 31. – Magyarürög, 1938. február 6.)[2] újságíró, író, műfordító.
| Auer István | |
| Született | 1872. december 31. Bácsordas |
| Elhunyt | 1938. február 6. (65 évesen) Ürög |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Rakk Teréz (h. 1905–1938)[1] |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésAuer Vince és Ackermann Katalin fiaként született. Kalocsán teológiát, a Budapesti Tudományegyetemen jogot és filozófiát tanult, de tanulmányait nem fejezte be.
1894–1908 között újságíróként az Alkotmány belső munkatársa, 1905–1908 között segédszerkesztője volt. 1896–1905 között a budapesti Christlisches Volksblatt hetilapot, 1897-ben a Christlisches Volksbibliothek-et szerkesztette. 1905–1908 között az Országos Pázmány Egyesület titkára volt. 1908-tól a kassai királyi tanfelügyelőség tollnoka, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium számvevőségén dolgozott. 1916-ban a Szent István Tudományos Akadémia tagja lett. 1924–1930 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a hitoktatási ügyek központi előadója volt.
1930 után Soroksárra költözött.
Novellákat és regényeket fordított németből.
Művei
szerkesztés- Wie soll man wirtschaften? (Budapest, 1897)
- Gründet katholische Volksbibliotheken (Budapest, 1897)
- Der Sozialismus in Ungarn (Budapest, 1897)
- Vergődés (versek, Budapest, 1901)
- Párbajkényszer a hadseregben. Bischoffshausen Neuenrode Zsigmond br. után szabadon (Budapest, 1901)
- Amerre én járok (elbeszélés, Budapest, 1905)
- Gólyafészek (gyermekversek, Kalocsa, 1929)
Műfordításai
szerkesztés- Enrica von Handel-Marzetti: Jesse és Mária. I–II. kötet (regény, Budapest, 1907)
- Enrica von Handel-Marzetti: Játszótársak. I–II. kötet (regény, Budapest, 1914)
- Paul Keller: Idegen tükörben (regény, Budapest, 1921)
- P. Johannes Emonts: A bahirok varázslója (Kalocsa, 1927)
- Schmidt Kristóf meséi. Az istenfélő nővér és más apró mesék (Budapest, 1927)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 85/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
- ↑ A Gulyás kötetben és az Új Magyar Irodalmi Lexikonban téves születési év: 1877 és téves halálozási nap: febr. 8.!
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- Magyar katolikus lexikon
- Kalapis Zoltán: ÉLETRAJZI KALAUZ. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból I. A–GY Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Forum Könyvkiadó, 2002.
További információk
szerkesztés- Várdai Béla: Gyászbeszédei. 2. Auer István (Budapest, 1943)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.