Főmenü megnyitása

Kozma Ferenc (költő)

költő
(Bárd Miklós szócikkből átirányítva)

Leveldi Kozma Ferenc, írói nevein: Rimay Kálmán és Bárd Miklós (Marcali, 1857. február 26.Budapest, 1937. május 4.) magyar költő, katona. Kozma Andor (1861–1933) költő testvére, Kozma Sándor (1825–1897) jogász fia.

Kozma Ferenc
Született Kozma Ferenc
1857. február 26.
Marcali
Elhunyt 1937. május 4. (80 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Nyíry Erzsébet (1858-1944)
Gyermekei Kozma Miklós
SzüleiKozma Sándor
Foglalkozása költő, katona

ÉletpályájaSzerkesztés

A régi dunántúli nemesi származású leveldi Kozma család sarja. Édesapja, leveldi Kozma Sándor (1825-1897), jogász, édesanyja lipcsei Dóczy Regina (1836-1879) volt. Középiskolai tanulmányait Pesten, Pécsett és Székesfehérváron végezte el. 1875-ben a műegyetemre iratkozott be, majd 1878-ban katonai pályára lépett. 1895-től tíz éven át kapitány volt. 1904-től a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. 1918-ban mint honvéd tábornok nyugdíjba ment. 1920-tól Nagykőrösön, 1921-től a fővárosban élt.

MunkásságaSzerkesztés

Már műegyetemi hallgató korában jelentek meg versei Rimay Kálmán álnéven. Majd Bárd Miklós néven vált híressé. Lírája konzervatív, verseiben dicsőítette a háborút, elkeseredetten támadta a forradalmat, a Tanácsköztársaságot. Természet- és életszeretete panteista meggyőződést érlelt benne, ezáltal legjobb verseiben a szimbolizmushoz közeledett. Elégikus, kései verseiben gyakoriak a látomásszerű metaforák. Kései lírájában erőteljesek a szimbolista és expresszionista hatások.

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

Felesége Nyíry Erzsébet (1858–1944),[1] aki Nyíri Ferencz (1831–1907), a császárszállási mintagazdaság tulajdonosának a lánya volt.[2] Házasságukból született:

  • leveldi Kozma Miklós (1884–1941), belügyminiszternek és a Magyar Távirati Irodának az elnöke, Kárpátalja kormányzói biztosa. Neje algyesti Tüköry Melitta.
  • leveldi Kozma György (1888–?), Békés vármegye főispánja.[3]
  • leveldi Kozma Dénes, huszártiszt, aki az első világháborúban hősi halált halt.

ÉrtékeléseSzerkesztés

Rákosi Jenő kora „legeredetibb, leghatalmasabb, érzelemben a legmélyebb, gondolatokban a legmagasabban járó” költőjének tartotta.[4]

MűveiSzerkesztés

  • Ver­sek
  • Bacsó Pál és egyéb ver­sek
  • Összes ver­sei
  • Költeményei
  • Vezeklés (versek, 1920)
  • Újabb költeményei (1925)
  • Köd (verses regény, 1929)
  • Újabb válogatott költeményei (1935)
  • Bárd Miklós művei (I–VI., Budapest, 1940–1943).

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés