Békéscsabai Előre NKSE

magyar női kézilabdacsapat
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 5. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

A Békéscsabai Előre Női Kézilabda Sportegyesület, röviden Előre NKSE, régebbi nevein Békéscsabai Előre Spartacus, Békéscsabai Előre NK egy első osztályú női kézilabdacsapat Békéscsabán. Az egyesületet 1973-ban alapították, eddigi legnagyobb sikerét 1982-ben érte el egy magyar bajnoki 2. helyezéssel illetve EHF-Kupában a 4 közé jutásért verte ki őket a román Valcea. A csapat a Városi Sportcsarnokban játssza mérkőzéseit, hazánk egyik legnagyobb szurkolótábora előtt. A klub mindig is híres volt utánpótlásneveléséről, amiért az MKSZ 2008-ban ki is tüntette.

Békéscsabai Előre NKSE
[[Fájl:|100px|A Békéscsabai Előre NKSE címere]]
A Békéscsabai Előre NKSE címere
Csapatadatok
Teljes csapatnévBékéscsabai Előre Női Kézilabda Sportegyesület
Becenév„Lilák”
SzékhelyBékéscsaba, Magyarország
Alapítva1973.
Klubszíneklila-fehér
StadionVárosi Sportcsarnok
VezetőedzőVida Gergő
ElnökPaláncz Győrgy
BajnokságNB II.
Csapatmezek
Hivatalos honlap
Békéscsabai Előre NKSE honlapja

Története

szerkesztés

Békéscsabán már a második világháborút követő években népszerűvé vált a kézilabda, azonban annak nagypályás változata. A mérkőzéseket a nyílt ég alatt rendezték füves focipályákon, így értelemszerűen kevés gól esett és a játék is nagyban eltért a maitól.

A '60-as évektől kezdve egyre inkább már a kispályás kézilabda dominált hazánkban is, azonban a Viharsarok fővárosában sokáig nem volt élvonalbeli együttes. A váltást az 1973-as év hozta meg, amikor is központilag létrehozták a Békéscsabai Előre Spartacust, egyesítve a klub égisze alatt számos sportágat. Ekkor vette az új klub a Kötöttárugyár csapatát, innentől kezdve folyamatos volt a fejlődés.

Az első nagy sikerek – a '80-as évek

szerkesztés

Az élvonalba 1980-ban jutott fel a gárda, döntően békéscsabai, vagy Békés megyei játékosok alkották a keretet. Még manapság is sok szurkoló emlékszik vissza nosztalgiával az akkori évekre, ugyanis nagyszerű játékosok alkották az akkori együttest, akik kreatív és szép játékot játszva megszerettették a csabai közönséggel a kézilabdát. Olyannyira erős volt akkoriban a lila-fehér egylet, hogy 1982-ben a Bajnokok Ligáját nyert, magyar válogatottal teletűzdelt Vasassal, Európa akkori legerősebb csapatával a fővárosban döntetlen játszottak, itthon egy góllal kaptak ki, így zártak a bajnokságban másodikként. Olyan nevek fémjelezték ezt a korszakot, mint Csulikné Bozó Éva, Hankóné Jakab Gabriella, Bielik Ilona, Tobak Lászlóné. A vezetőedző végig Szabó Károly volt. Mivel később a játékosok közül sokan elmentek szülni, illetve később abbahagyták a játékot, ezért a csapat teljesítménye a nyolcvanas évek dereka után kissé visszaesett. A nagy nézőszámok miatt már ekkor állandó gondot jelentett a mérkőzések lejátszása, a csapat sokáig Mezőberényben, 1981-től kezdve már a 2. Számú Általános Iskola tornatermében játszott. Mivel ez is állandóan szűknek bizonyult, így csehszlovák tervek alapján a római Colosseum mintájára 1986-1988 között felépült az akkori Magyarország egyik legnagyobb sportcsarnoka, a Városi Sportcsarnok. Innentől kezdve ez vált a csapat otthonává, ahol mintegy 2300-2500 néző buzdíthatja csapatát. A '80-as évek végén is játszottak meghatározó játékosok a klubban, úgy mint Bolla Mária, Salamon Gabriella.

A '90-es évek – újabb jó eredmények

szerkesztés

A '90-es évek elején hirtelen sok változás állt be a klubnál. A rendszerváltozás után eltűnt a stabil állami-tanácsi háttér, a klubnak önerőből kellett gazdálkodnia. Ekkoriban már egyre jobb híre volt a csabai utánpótlás-nevelésnek, köszönhetően az edzők áldozatos munkájának. Így a döntően saját nevelésű játékosokra támaszkodó Békéscsaba ezekben az időkben is elért szép helyezéseket, bár ekkor már gyakrabban cserélődtek az edzők. Nagy botrány keletkezett, amikor 1992-ben a bajnokságban negyedik helyezett lila-fehér gárda helyett az 5. helyezett Debrecen indulhatott az IHF (ma EHF)-Kupában. Az MKSZ teljesen szabálytalan döntése ellen a lilák minden erővel tiltakoztak, de hiába. A játékosok nem vették át az érmeket, a két csapat szurkolói között pedig szabályszerű háború tört ki.[1][2]

Ezután már nem sikerült kiugró eredményeket elérni, a csapat legjobbjait elvitték, úgy mint Hochrajter Ritát, Kovács Tímeát vagy Bohus Beát. Ezek ellenére a csapat stabilan hozta még az évtized legvégén is a középmezőnyt az első osztályban.

A 2000-es évek – nehéz kezdet után lassú javulás

szerkesztés

A 2000-es évek nehezen indult. A csapat nevet váltott a sportegyesületi törvény értelmében, két évig Békéscsabai Előre NKC lett a nevük. Rendszeresek voltak az anyagi gondok is, és mivel az utánpótlást is elhanyagolták a kilencvenes évek közepétől (nem voltak képzett edzők), ezért nem is érkezett megfelelő játékos a kiesettek pótlására. Ennek eredménye nem is lehetett más, mint 2004-ben kiesés. A csapat a másodosztályba került csökkentett költségvetéssel, az addigi sokat kereső játékosoktól megváltak, és szinte tisztán az 1985-86-os évfolyam vitte fel a csapatot újra az első osztályba, amely az időközben már ismét jól működő utánpótlás-nevelés érdeme volt. Az első pár év nehéz volt a fiatal gárda számára, az utolsó helyeken gyűjtötték a tapasztalatokat a zömében még alig 20 éves lányok. Ebben az időben Gávai Ferenc, Rapatyi Tamás voltak az edzők.

2006-ban egyesületté alakult a csapat a város összevontan irányította labdarúgócsapatával, a Békéscsaba 1912 Előre-vel, eközben az anyagi háttér is egyre stabilabbá vált. A fiatal játékosok is kezdtek beérni, valamint érkezett néhány új igazolás is, ennek hatására 2008-ban 8., 2009-ben már 4. helyezést ért el az egyesület, jogot szerezve ezáltal az EHF-Kupa indulásra. Az időközben női szövetségi kapitánnyá is kinevezett Mátéfi Eszter csapata a kemény, agresszív védekezéséről lett közismert. Több játékos is felhúzhatta a címeres mezt, például Tóth Kata, vagy Cifra Anita.[3] A gárda 2010-ben ismételten 4. helyet ért el a Nemzeti Bajnokságban.

  • Nemzeti Bajnokság:

2. hely (1982), 3. hely (1992)

  • IHF-Kupa:

4 közé jutásért elvérzett (1982)

2020-2021-es szezon játékoskerete

Játékosok
Msz. Név Poszt Életkor
21  Mistina Kitty (c) kapus 25
23  Csizmadia Fanni Klára kapus 19
61  Szabó Dóra kapus 21
47  Szabó Panna balszélső 22
33  Kukely Klára balszélső 18
6  Fodor Bottó Rózsa (sérült) balszélső 25
26  Petika Tena balátlövő 20
41  Csepregi Anita balátlövő 23
24  Bucsi Lili balátlövő 16
46  Bagonyi Dóra balátlövő 19
20  Tamara Radojevic irányító 38
15  Török Fanni irányító 18
26  Mitrovic Ivana irányító 28
27  Kukely Anna irányító 18
9  Giricz Laura Gerda beálló 22
14  Bencsik Bojána beálló 18
72  Agbaba Jelena beálló 23
93  Szabó Kamilla beálló 18
22  Iván Emese jobbátlövő 23
8  Andróczki Flóra jobbszélső 19
11  Gyenes Imola jobbszélső 18

Stáb
Név Beosztás
Vida Gergő vezetőedző
Fábián Csaba másodedző
Petrovszki György kapusedző,technikai vezető
Tóth Kristóf erőnléti edző
Knyihár János masszőr
Jankó Erzsébet masszőr
Jacsek-Makra Viktória Gyógytornász
dr. Varga Péter Ferenc csapatorvos
dr. Tóth János csapatorvos

Szezon végén távozók
Név Poszt Hova
  Mistina Kitty kapus Mosonmagyaróvári KC SE
Vida Gergő vezetőedző Debreceni VSC (kézilabda)


Érkező játékosok 2021/22-es szezonra

Stáb:


Szurkolók

szerkesztés

A Békéscsabai Előre NKSE-nek van az országban az egyik legnagyobb szurkolótábora. A hazai mérkőzések igen magas arányban látogatottak, a nagy rangadókon előfordulnak 2000 fő feletti nézőszámok is,[4][5] míg a közelebbi helyszínekre (Hódmezővásárhely, Debrecen) is esetenként százas nagyságrendben követik csapatukat a drukkerek.[6][7] A szurkolók meglehetősen hatékony képviselettel rendelkeznek, a nagyobb rangadókon pedig koreográfiával is segítik hangjuk mellett a csapatot.

A lila-fehér szurkolótábor legnagyobb ellenfele a DVSC, az ellentét az 1992-es IHF-botrányra nyúlik vissza,[8] azóta is nagy rendőri készültség előtt zajlik ez a párosítás, ami talán a magyarországi kézilabda egyik legkeményebb szurkolói rivalizálása, számos esetben verekedéssel végződve.[9] Még a 2000-es évek elején igen feszült volt a viszony a hódmezővásárhelyiekkel is, amikor is szintén előfordultak nagy botrányok, de ez a viszony idővel lecsillapodott.[10] A csabai lilák nincsenek jóban a Fradi kézilabda fanjaival sem, így ezek a találkozók is általában kiemelt biztosítást élveznek.

  1. Háború! Archiválva 2007. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Hajdú-Bihari Napló, 1992.
  2. Sportszerű szurkolást! Archiválva 2007. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Békés Megyei Hírlap, 1994.
  3. Cifra Anita és Tóth Katalin a vb-selejtezőre készülő válogatott keretben Archiválva 2009. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Beol.hu, 2009. május 26.
  4. Csodára várva Archiválva 2010. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hír6, 2010. február 17.
  5. Kikaptak a csabai kézis lányok a Fraditól Archiválva 2009. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, Beol, 2009. május 1.
  6. A sírból hozták vissza az egyik pontot a csabai kézis lányok Archiválva 2010. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Beol, 2010. január 8.
  7. Lilákra várva Archiválva 2010. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, www.dvsckezilabda.hu, 2010. január 19.
  8. Miért utálja a lokista a csabait? Archiválva 2010. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, Cívishír, 2010. január 19.
  9. Szurkolói összecsapás: követték a csabaiakat a debreceni drukkerek Archiválva 2009. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Beol, 2009. május 12.
  10. Botrány a csabai csarnokban Archiválva 2007. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Nemzeti Sport, 2002. január

Külső hivatkozások

szerkesztés