Békeffi István
Békeffi István Miklós (Szeged, 1901. augusztus 31.[1] – Budapest, 1977. június 9.) kétszeres József Attila-díjas magyar színműíró, kabarészerző, Békeffi László konferanszié unokaöccse.
| Békeffi István | |
 | |
| Balról jobbra: Brachfeld Siegfried, Szilágyi György, Turay Ida, Marton Frigyes, Békeffi István (1964) | |
| Élete | |
| Született | 1901. augusztus 31. Szeged |
| Elhunyt | 1977. június 9. (75 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Békefi Sándor Lajos Strausz Irén Mária Erzsébet |
| Házastársa | Turay Ida (1926-1977) |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | színmű, kabaré, forgatókönyv |
| Alkotói évei | 1926-1977 |
| Első műve | Hol jártál az éjszaka? (1926) |
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1951, 1953) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Békeffi István témájú médiaállományokat. | |
Életpályája és munkássága
szerkesztésSzülei Békefi (Kann) Sándor[2] magánhivatalnok és Strausz Irén voltak.[3][4] Tanulmányait katonai középiskolában végezte Nagyváradon és Sopronban, majd Budapesten volt bölcsészhallgató. Sikeres bohózatával 1926-ban tűnt fel a Sziget Színpadon (Hol jártál az éjszaka?) ezt számos operettje, vígjátéka és kabaréjelenete követte. Állandó szerzőtársai voltak: Kellér Dezső, Stella Adorján, Vadnay László, zeneszerzője Lajtai Lajos. Első filmforgatókönyvét 1934-ben írta. 1942-ig 22 forgatókönyv szerzője vagy társszerzője volt. Több művét megfilmesítették. 1945–1946 között Balázs Béla lapját, a Fényszórót szerkesztette. Közreműködött több filmforgatókönyv készítésében, vígjátékokban és életrajzi filmekben is. Számos kabaréjelenetet írt, az egyik legjobban sikerült közülük Pomócsinak, a jószándékú, de ügyetlen kispolgárnak a figurája, melyet Salamon Béla alakított éveken keresztül. Békeffi 1957-ben külföldre ment, Svájcban telepedett le és túlnyomórészt az NSZK filmipara számára írt forgatókönyveket (Baleset, 1957; A hazug, 1961; Egy majdnem tisztességes lány, 1963, stb.) Legnagyobb sikere, az Egy angyal szállt le Brooklynban (1957) könyv formájában is megjelent. 1971-ben tért haza Budapestre Turay Idával együtt. 1976. február 27-én mutatták be A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak[5] című musicaljét a Fővárosi Operettszínházban.
Magánélete
szerkesztés1926. október 11-én Budapesten házasságot kötött Turay Ida (1908–1997) színésznővel, aki számos filmjében és színdarabjában játszott.[6]
Színházi munkái
szerkesztésA Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1946–): 67.[7]
- Kadétszerelem (1946)
- Csicsónénak három lánya (1946–1947)
- Janika (1946–1947, 1954, 1986, 1989, 1997, 2002, 2007)
- Az okos mama (1947, 1970, 2004)
- Rigó Jancsi (1947, 1968, 1997)
- Nincsenek véletlenek (1947)
- VIII. osztály (1949)
- Palotaszálló (1951)
- Ki vagytok értékelve (1951)
- Tessék hozzászólni (1952)
- Nem a tükör görbe (1953)
- Szombat délután (1954, 1961)
- Hogy volt! (1954, 2006)
- Szerencsés flótás (1955, 2012)
- Könnyű pesti sértés (1955)
- Három tavasz (1958)
- Nyomozás a Tháliában (1968)
- Mit vesztett el, kisasszony? (1971)
- Kiskapu (1972)
- A kutya, aki Bozzi úrnak hívtak (1976, 2001)
- Lehetünk őszinték? (1976)
- Bal négyes páholy (1977)
- A régi nyár (1928, 1983–1985, 1989, 1992–1993, 1996–1997, 2000, 2004, 2007, 2010–2012)
- A barátom barátnője (1986)
- Mesék az írógépről (1987, 1991)
- Párizsi divat (1996)
- Tisztelt Ház (2004, 2009)
- Egy asszonygyilkos vallomása (2009)
Művei
szerkesztés- Hol jártál az éjszaka? (vígjáték, Vadnay Lászlóval, 1926)
- Ez az én esetem (vígjáték, Vadnay Lászlóval, 1929)
- Sisters. Operette; szöveg Békeffi István, németre átdolg. Jenbach Béla, zene Lajtai Lajos; Weinberger, Leipzig, 1930 (Soufflier- und Regiebuch)
- Kozmetika (vígjáték, 1933)
- Kadettenliebe. Ein Spiel von Liebe und Frühling (Kadétszerelem); zene Gyöngy Gyöngy Pál, Alexander Steinbrecher, szöveg Békeffy István, Szilágyi László; DACAPO–Universal, Wien, 1934
- Békeffi István–Stella Adorján: Unentschuldige Stunde. Lustspiel (Méltóságos asszony); Marton, London–Wien–Roma, 1935
- Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas; Pintér Zoltán darabjából versbe írta Békeffi István; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 1943
- Latyi Matyi mint Robinson; Pintér Zoltán színdarabjából versbe írta Békefi István; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 1946
- Méray Tibor–Békeffi István: Dalolva szép az élet. Filmregény; Szépirodalmi, Bp., 1950
- Déryné (forgatókönyv, Budapest, 1951)
- Békeffi István–Thurzó Gábor: Erkel; Jegyzetsokszorosító, Bp., 1952
- Pomócsi kalandjai. Békeffi István, Kellér Dezső tréfái, kupléi, sanzonjai; zene Csanak Béla, Erdős László, rendezői utasítások Hegedüs Tibor, Mezei Éva; Táncsics, Bp., 1957 (Vidám Színpad könyvtára)
- Angyal szállt el Brooklyn felett... Az elvarázsolt ügyvéd. Regény (A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak); Magyar Ház, Brüsszel, 1958 (hollandul, németül, olaszul, szerbül is)
- Der Hund, der Herr Bozzi hiess (A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak); Blanvalet, Berlin, 1959
- Tagebuch eines Frauenmörders. Komödie in neun Fortsetzungen; németre ford. Vajda István; Universal, Wien, 1967
- Békeffi István–Solt András: Eine anständige Familie. Zia Angela. Lustspiel; németre ford. Wolfgang Spier; Rowohlt, Hamburg, 1973
- A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak; Móra, Bp., 1980
Filmjei
szerkesztés- A magántitkárnő (1931)
- Az okos mama (1935)
- Elnökkisasszony (1935)
- A kölcsönkért kastély (1937)
- Tizenhárom kislány mosolyog az égre (1938)
- Rozmaring (1938)
- A miniszter barátja (1939)
- 3 : 1 a szerelem javára (1939)
- Nincsenek véletlenek (1939)
- Áll a bál (1939)
- Zúgnak a szirénák (1939)
- Férjet keresek (1940)
- Jöjjön elsején! (1940)
- Hétszilvafa (1940)
- Gyurkovics fiúk (1941)
- Három csengő (1941)
- Magdolna (1942)
- Régi nyár (1942)
- Kadétszerelem (1942)
- Külvárosi őrszoba (1943)
- Makacs Kata (1943)
- A tanítónő (1945)
- Könnyű múzsa (1947)
- Beszterce ostroma (1948)
- Mágnás Miska (1948)
- Janika (1949)
- Dalolva szép az élet (1950)
- A selejt bosszúja (1951)
- Déryné (1951)
- Civil a pályán (1952)
- Erkel (1952)
- Mese a 12 találatról (1956)
- Egy angyal szállt le Brooklynban (1957)
- Aki átmegy a falon (1959)
- A régi nyár (1970)
- Csárdáskirálynő (1971)
- Zenés TV színház (1972)
- Csínom Palkó (1973)
- Egy csók és más semmi (1975)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Születési bejegyezése a szegedi polgári születési akv. 1556/1901. folyószáma alatt
- ↑ Apja névváltoztatása engedélye: BM rendelet száma/évszáma: 9585/1886. Névváltoztatási kimutatások 1886. év 6. oldal 28. sor
- ↑ Születési anyakönyvi kivonata
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a gálszécsi izraelita hitközség házassági akv. 4/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
- ↑ A zeneszerző: Fényes Szabolcs, a főszereplő: Latinovits Zoltán volt
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a rákospalotai polgári házassági akv. 192/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
- ↑ 2013. május 22-i lekérdezés
Források
szerkesztés- Humorlexikon (Tarsoly Kiadó - 2001; Szerkesztő: Kaposy Miklós)
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információk
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon
- Kortárs magyar írók
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 18.)
