Bóbitás szajkó
A bóbitás szajkó (Cyanocitta stelleri) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Cyanocitta stelleri (Gmelin, 1788) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bóbitás szajkó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bóbitás szajkó témájú médiaállományokat és Bóbitás szajkó témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Corvus nembe Corvus stelleri néven.[3]
Alfajai
szerkesztés- Cyanocitta stelleri annectens (S. F. Baird, 1874)
- Cyanocitta stelleri azteca Ridgway, 1899
- Cyanocitta stelleri carbonacea Grinnell, 1900
- Cyanocitta stelleri carlottae Osgood, 1901
- Cyanocitta stelleri coronata (Swainson, 1827)
- Cyanocitta stelleri diademata (Bonaparte, 1850)
- Cyanocitta stelleri frontalis (Ridgway, 1873)
- Cyanocitta stelleri macrolopha S. F. Baird, 1854
- Cyanocitta stelleri phillipsi Browning, 1993
- Cyanocitta stelleri purpurea Aldrich, 1944
- Cyanocitta stelleri restricta A. R. Phillips, 1966
- Cyanocitta stelleri stelleri (Gmelin, 1788)
- Cyanocitta stelleri suavis W. Miller & Griscom, 1925[2]
Előfordulása
szerkesztésKanada és az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén, valamint Mexikó, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador területén honos. Természetes élőhelyei a fenyőerdők, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, hegyi esőerdők és másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 34 centiméter, szárnyfesztávolsága 43 centiméter, testtömege 100-140 gramm.[5] Feje és nyaka szürke színű, míg szárnya, farka és hasa sötétes kék színű.
.jpg) |
 |
Életmódja
szerkesztésInkább csoportosan élő faj, ritkán válik el csoporttáraitól. Étrendjének két-harmada növényi, míg egyharmada állati jellegű táplálékból áll. Ritkán megeszi más madarak tojásait is. Táplálékát a földön és a fákon keresi.
Szaporodása
szerkesztésFészkét általában 3-12 méter magasba, egy üres fára készíti, csésze szerkezetűre tartós anyagokból, mint például: sár, ágak. Fészekalja 2-6 tojásból áll, melyet a tojó egyedül költ 17-18 napig.
Kapcsolata az emberrel
szerkesztésGyakran megfigyelhető kemping és piknik helyeken, mint szedegető madár. A gazdaságra és a mezőgazdaságra nincs nagy befolyással, de a rovarok fogyasztása a mezőgazdasági területeken pozitív hatással van.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
- Birds.cornell.edu
- ADW.edu
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
- Birding.hu - magyar neve
