Bónisfalva

Vasdobra településrésze, egykor önálló község Ausztriában

Bónisfalva (németül: Bonisdorf, szlovénül: Bonasna) Vasdobra településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Bónisfalva (Bonisdorf)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangVasdobra településrésze
JárásVasdobra
Alapítás éve1366
PolgármesterHelmut Sampt (ÖVP)
Irányítószám8385
Forgalmi rendszámJE
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 33″, k. h. 16° 02′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 33″, k. h. 16° 02′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bónisfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Gyanfalvától 14 km-re délnyugatra, Burgenland déli csücskében, a szlovén határ mellett fekszik.

 
Bónisfalvi panoráma

Története szerkesztés

A települést 1366-ben "Villa Banafalua iugta tenuta castri Dobra" néven Lendva várának tartozékai között említik először.[1] Később a dobrai uradalom része lett. 1607-től a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka. 1720-ban 6 házat számláltak a településen. 1787-ben 38 házában 201 lakos élt. 1830-ban 29 háza volt 238 lakossal. 1857-ben 24 házat és 239 lakost számláltak itt.

Vályi András szerint " BONDORF. vagy Bonisdorf. Német falu Vas Vármegyében, birtokosa Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, nem meszsze fekszik Mór vizétöl, határjának nevezetes termékeny voltához képest, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint " Wanersdorf, német falu, Vas vmegyében, a dobrai uradalomban: 220 kath., 13 evang. lak."[3]

1910-ben 241, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriához csatolták. 1971-ben közigazgatásilag Vasdobrához csatolták. 2001-ben 123 lakosa volt.

Az irodalomban szerkesztés

  • Bónisfalva a címadó helyszíne Móra Ferenc azonos című publicisztikájának (megjelent a Szeged című lapban 1923. augusztus 10-én, illetve a Memento című gyűjteményes kötetben). Az írás – a benne foglaltak alapján – annak apropóján született, hogy a bónisfalvaiak egy sajtóhír szerint 3200%-os pótadó kivetését vállalták saját magukra, hogy a településnek iskolája legyen. Az írás kezdetben látszatra kifigurázza a bónisfalvaiakat, akik e lépésükkel „megsértették a nemzeti virtust”, de valójában inkább példaként állítja őket az egész nemzet elé.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások szerkesztés