Főmenü megnyitása

Bónisfalva (németül: Bonisdorf, szlovénül: Bonasna) Vasdobra településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Bónisfalva (Bonisdorf)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Vasdobra településrésze
Járás Burgenland
Alapítás éve1366
Polgármester Helmut Sampt (ÖVP)
Irányítószám 8385
Forgalmi rendszám JE
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bónisfalva (Ausztria)
Bónisfalva
Bónisfalva
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 50′ 30″, k. h. 16° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 30″, k. h. 16° 02′ 30″

FekvéseSzerkesztés

A Gyanfalvától 14 km-re délnyugatra, Burgenland déli csücskében, a szlovén határ mellett fekszik.

 
Bónisfalvi panoráma

TörténeteSzerkesztés

A települést 1366-ben "Villa Banafalua iugta tenuta castri Dobra" néven Lendva várának tartozékai között említik először.[1] Később a dobrai uradalom része lett. 1607-től a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka. 1720-ban 6 házat számláltak a településen. 1787-ben 38 házában 201 lakos élt. 1830-ban 29 háza volt 238 lakossal. 1857-ben 24 házat és 239 lakost számláltak itt.

Vályi András szerint " BONDORF. vagy Bonisdorf. Német falu Vas Vármegyében, birtokosa Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, nem meszsze fekszik Mór vizétöl, határjának nevezetes termékeny voltához képest, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint " Wanersdorf, német falu, Vas vmegyében, a dobrai uradalomban: 220 kath., 13 evang. lak."[3]

1910-ben 241, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriához csatolták. 1971-ben közigazgatásilag Vasdobrához csatolták. 2001-ben 123 lakosa volt.

Az irodalombanSzerkesztés

  • Bónisfalva a címadó helyszíne Móra Ferenc azonos című publicisztikájának (megjelent a Szeged című lapban 1923. augusztus 10-én, illetve a Memento című gyűjteményes kötetben). Az írás – a benne foglaltak alapján – annak apropóján született, hogy a bónisfalvaiak egy sajtóhír szerint 3200%-os pótadó kivetését vállalták saját magukra, hogy a településnek iskolája legyen. Az írás kezdetben látszatra kifigurázza a bónisfalvaiakat, akik e lépésükkel „megsértették a nemzeti virtust”, de valójában inkább példaként állítja őket az egész nemzet elé.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés