Főmenü megnyitása

Gyanafalva (németül: Jennersdorf, szlovénul Ženavci) kisváros Ausztriában, Burgenland tartomány déli részén, a Gyanafalvi járás székhelye.

Gyanafalva (Jennersdorf)
Gyanafalva főtere
Gyanafalva főtere
Gyanafalva címere
Gyanafalva címere
Gyanafalva zászlaja
Gyanafalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang járási székhely
Járás Gyanafalvi járás
Polgármester Thomas Wilhelm (ÖVP)
Irányítószám 8380
Körzethívószám 03329
Forgalmi rendszám JE
Népesség
Teljes népesség4096 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség112 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság242 m
Terület37,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyanafalva (Ausztria)
Gyanafalva
Gyanafalva
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 56′ 16″, k. h. 16° 08′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 16″, k. h. 16° 08′ 24″
Gyanafalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyanafalva témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Szentgotthárdtól 12 km-re délnyugatra, a Rába bal partján fekszik. Ercsenye (Henndorf im Burgenland), Köröstyén (Grieselstein) és Raks (Rax) falvak tartoznak hozzá.

 
Gyanafalvi panoráma

TörténeteSzerkesztés

 
A plébániatemplom

Neve eredetileg Jánosfalva volt. 1187-ben "Janafalu" néven említik először, majd 1350-ben "Ganoufalua", 1461-ben "Janofalwa" néven szerepel. A szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt. Neve 1187-ben abban a kiváltságlevélben szerepel először, melyet III. Orbán pápa küldött a szentgotthárdi apátságnak. . 1391-ben az apátság többi birtokával együtt a Széchyek szerezték meg. 1480-ban Hunyadi Mátyás visszaadta az újra önállóvá lett apátságnak, de halála után újra a Széchyeké. 1528-ban I. Ferdinánd az apátsággal együtt Serédy Gáspárnak adta, majd rövid időre újra a Széchyeké.

1538-ban 6 és fél portával adózott, 3 porta szabadoké, 9 pedig szegényeké volt. 1549-ben 17 adózó portája volt, rajtuk kívül 15 porta zselléreké, egy porta pedig a bíróé volt. 1570-ben 37 portája volt, ebből 7 zselléreké. 1605-ben Gyanafalvát is felégették Bocskai hajdúi. 1664-ben közelében zajlott a szentgotthárdi csata. A Rákóczi-szabadságharc idején kuruc hadak dúlták fel, majd pestisjárvány pusztított. A 18. század a fejlődés időszaka volt. 1716-ban 93, 1728-ban 96, 1744-ben 99, 1767-ben már 190 ház állt a településen. 1787-ben 225 házában 1285 lakos élt. 1828-ban 211 háza és 1327 lakosa volt. 1857-ben már 232 házat és 1530 lakost számláltak a településen.

Vályi András szerint " GYANAFALVA, Jénesdorf, Zsenavczi. Elegyes német falu Vas Vármegyében, földes Urai a’ Cziszterczita szerzetbéli Atyák, lakosai katolikusok, fekszik Dobrához nem meszsze, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító."[2]

Fényes Elek szerint " Gyanafalva, (Jänersdorf), német falu, Vas vmegyében, a Rábához közel, 1597 kath. lak., s egy szép paroch. szentegyházzal. Harminczad. Határa első osztálybeli, s termékeny; van buzája, bora, fája, dohánya, sok marhája. A szentgothárdi urad. tartozik. Ut. p. Rába-Keresztur."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Gyanafalva szép fekvésű nagy község, az u. n. „Tafelberg” alján, 307 házzal és 2054 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A község a gráczi vasút mentén fekszik és székhelye a körjegyzőségnek és körorvosnak. Van vasúti állomása, postája és távírója. A lakosok takarékpénztárt, jótékony nőegyletet, hadastyánegyletet és községi óvodát tartanak fenn. Tafelberg nevű hegyéről szép kilátás nyílik a közeli Stájerországba. Hegyei, mint az e czélból eszközölt próbafúrások bizonyítják, kőszenet tartalmaznak. A községben czement-téglát is gyártanak. Plébániája 1578-ban már fennállott. Birtokos a szt.-gotthárdi apátság, mely földesura is volt 1848 előtt. Azelőtt harminczadhivatal is volt a községben."[4]

1910-ben 5072 lakosából 4816 osztrák, 156 magyar, 3 szlovén, 1 szerb volt.

 
A hősi emlékmű

A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és 1921-ben járási székhelyként Burgenland tartomány része lett. 1958-ban megkezdődött a községháza építése, 1959-ben megkezdték a vízvezeték hálózat kiépítését. 1968-ban megépült a strandfürdő és a sportközpont. 1971. január 1-jén hozzácsatolták Ercsenye, Köröstyén és Raks községeket. 1977. március 1-jén városi rangot kapott.

NépességSzerkesztés

2001-ben 4236 lakosából 4112 osztrák, 25 horvát, 23 magyar, 21 szlovén, 5 szlovák és 50 egyéb nemzetiségű volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Vencel tiszteletére szentelt barokk plébániatemploma 1780 és 1800 között épült, neogótikus főoltára 1904-ben készült.
  • Szent Teréz kápolna.
  • Világháborús emlékmű.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés