Köröstyén

Gyanafalva településrésze Ausztriában

Köröstyén (korábban Kristyán, németül: Grieselstein) Gyanafalva településrésze Ausztriában, Burgenland tartomány déli részén, a Gyanafalvi járásban.

Köröstyén (Grieselstein)
Útikápolna
Útikápolna
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangGyanafalva településrésze
JárásGyanafalva
PolgármesterThomas Wilhelm (ÖVP)
Irányítószám8380
Forgalmi rendszámJE
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Terület8,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 16° 07′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 16° 07′ 11″
A Wikimédia Commons tartalmaz Köröstyén témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyanafalvától 3 km-re északnyugatra, a stájer határ mellett, a Tafelberg hegytől északra, a Kristyán-patak (Grieselbach) partján fekszik

Története

szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága alapján területén már az újkőkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a Steinbergről előkerült cserépmaradványok. A hely a középkorban, a 13. és 14. században is lakott volt.

A mai települést 1352-ben "Cristayn" alakban említik először. A szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt. 1538-ban "Chrysthyan", 1552-ben "Grisisztan", 1592-ben "Krisisthan", 1620-ban "Khrysistain" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1391-ben az apátság többi birtokával együtt a Széchyek szerezték meg. 1480-ban Hunyadi Mátyás visszaadta az újra önállóvá lett apátságnak, de halála után újra a Széchyeké. 1528-ban I. Ferdinánd az apátsággal együtt Serédy Gáspárnak adta, majd rövid időre újra a Széchyeké.

1567-ben 6 portával adózott, 7 ház zselléreké, 8 szegényeké, 5 lakatlan volt. 1677-ben 70, 1716-ban 63 (ebből 32 puszta), 1729-ben 61 (ebből 30 puszta), 1744-ben 73 ház állt a településen. 1787-ben 116 házában 689 lakos élt. 1830-ban 103 háza és 672 lakosa volt. 1857-ben már 125 házat és 800 lakost számláltak a településen.

Vályi András szerint " KRISTÁN. Német falu Vas Várm. földes Urai a’ Szent Gothárdi Ciztertzita Szerzetbéli Atyák, lakosai katolikusok, fekszik Gyanafalvának szomszédságában, és annak filiája, fája, legelője, és el adásra módgya van."[1]

Fényes Elek szerint " Kristyán, német falu, Vas vmegyében, a stájer határszélen: 718 kath. lak. Földe hegyes; bora jó; erdeje van. A sz. gothárdi urad. tartozik."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kristyán, stájerhatárszéli nagy falu, 155 házzal és 1054 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Gyanafalva. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn."[3]

1910-ben 1043, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és 1921-ben Burgenland tartomány része lett. 1971. január 1-jén Gyanafalvához csatolták. 2001-ben 672 lakosa volt.

Nevezetességei

szerkesztés
  • A köröstyéni Steinberg egy vulkanikus kúp, ahol Burgenland egyik legősibb települését rejti a föld. A cserépmaradványok alapján már az újkőkorszakban is lakott volt. Kerültek elő innen középkori leletek is a 13. és 14. századból. A lelőhely nagy része megsemmisült a 20. század elején. Ma műemléki védelem alatt áll.
  • Szent Kereszt kápolna.
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Köröstyén témájú médiaállományokat.