Bósi alagút

román falu, Kolozs megye

Bósi alagút (románul Boj-Cătun) falu Romániában, Kolozs megyében. Közigazgatásilag Kolozs községhez tartozik.

Bósi alagút (Boj-Cătun)
CojocnaMap.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségKolozs
Rang falu
Irányítószám 407241
SIRUTA-kód 57378
Népesség
Népesség104 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság414 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bósi alagút (Románia)
Bósi alagút
Bósi alagút
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 41′ 52″, k. h. 23° 50′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 52″, k. h. 23° 50′ 28″

FekvéseSzerkesztés

 
Bűzös aszász

A Mezőségen helyezkedik el, Kolozsvártól 27, Kolozsbóstól 7 kilométerre. Áthalad rajta a 300-as vasúti fővonal, a legközelebbi vasútállomás Kolozsbós; közúton Kolozsbós irányából a DC78-as községi úton közelíthető meg.[2]

A falu területén bukovinai földikutya (Spalax graecus) populáció él.[3] A veszélyeztetett növényfajták közül megtalálható itt a bűzös aszász(wd) (Crepis foetida L. ssp. rhoeadifolia).[4]

TörténeteSzerkesztés

Iskolája a 19. század végén létesült a kolozskarai és virágosvölgyi vasúti alkalmazottak gyermekei számára; ekkor Kolozsalagút néven Torda város külterületéhez tartozott.[5]

A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott. 1956-ig Kolozsbós része volt. 1956-ban 252, 1966-ban 257, 1977-ben 204, 1992-ben 147, 2002-ben 117 lakosa volt, túlnyomó többségben románok.[6] 2002-ben a lakosság egésze a román ortodox egyháztagja volt;[2] templomát 2002-ben szentelték fel.[7]

2008-ban a településen négyosztályos elemi iskola, művelődési otthon és postahivatal működött; vezetékes ivóvíz nem volt.[2]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. a b c Plan strategic de dezvoltare socio-economica Comuna Cojocna 2008–2013. www.maimisto.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 14.) arch
  3. Németh Attila: A kárpát-medencei földikutyák (Rodentia: Spalacinae) rendszertana, elterjedése és természetvédelmi helyzete. Doktori értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. 2011. 73. o. arch Hozzáférés: 2018. ápr. 14.  
  4. Alexandru Badarau: Crepis foetida L. ssp. rhoeadifolia (Bieb.) Celak. www.floraofromania.transsilvanica.net (Hozzáférés: 2018. ápr. 14.) arch
  5. Sas Péter: Tusnádi Éltes Károly kolozsvári apát-plébános hagyatékának árverési jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1890. január 21.) és a hagyatékáról való számadás (1892–1893). Lymbus, (2009) 199. o.
  6. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  7. Părintele Dănuț Lupaș Borgovan paroh timp de 33 de ani al parohiei Boju va fi condus marți pe ultimul drum. radiorenasterea.ro (2017. júl. 16.) (Hozzáférés: 2018. ápr. 14.)

További információkSzerkesztés