Búbos banka

madárfaj

A búbos banka (Upupa epops) a madarak osztályán belül a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjében a bankafélék (Upupidae) családjába tartozó Upupa nem egyetlen faja.

Infobox info icon.svg
Búbos banka
A búbos banka hangja

A búbos banka hangja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes)
Család: Bankafélék (Upupidae)
(Leach, 1820)
Nem: Upupa
(Linnaeus, 1758)
Faj: U. epops
Tudományos név
Upupa epops
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési övezetében narancsszín jelöli a költési területet, kék a telelőhelyeket, zöld pedig az egész évben előforduló állományokat.

Elterjedési övezetében narancsszín jelöli a költési területet, kék a telelőhelyeket, zöld pedig az egész évben előforduló állományokat.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Búbos banka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Búbos banka témájú médiaállományokat és Búbos banka témájú kategóriát.

Wiedehopf 144.jpg

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület háromszor is az év madarává választotta (1989, 1990, 2015). Izrael nemzeti madara.[1]

Afrikai alfaját korábban külön fajnak tekintették, Upupa africana néven. Az elkülönítés alapja az volt, hogy az afrikai bankáknál az evezők fehér sávjai egyetlen nagy, fehér folttá olvadnak össze. A törzsalak és az afrikai forma hangja, viselkedése és szaporodásbiológiája azonban oly mértékben megegyezik, hogy a faji szintű elkülönítést újabban nem tartják indokoltnak. Ugyanígy csak alfaj a Madagaszkáron élő forma, melyet azonban a Természetvédelmi Világszövetség külön fajként tart nyilván, Upupa marginata néven.

Rokon faja volt a korábban élt, nagy testű, feltehetően röpképtelen Szent Ilona-szigeti búbos banka (Upupa antaios), mely csak csontmaradványaiból ismeretes. Kipusztulását a vadászat és a behurcolt ragadozó emlősök (főleg macskák) okozták, röviddel a sziget felfedezése (1502) után.

ElőfordulásaSzerkesztés

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkel; telelni Afrika középső részére vonul. A rétekkel, legelőkkel határos, nyílt állományú öreg erdőket kedveli, ahol a fészkeléshez odvas fákat talál. Lakott helyeken, településeken is megjelenik.

AlfajaiSzerkesztés

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 25–29, szárnyfesztávolsága 44–48 cm, súlya 45–87 g. Rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. A felnőtt egyedek feje, nyaka és egész alsóteste világos rozsdássárga. A hát és a szárnyak feketék, sűrű fehér harántsávozással. A farok fekete, a farktollak közepén széles fehér harántsáv húzódik. A bóbita tollai rozsdavörösek, az első 4–5 toll vége fekete, a leghosszabb tollak vége fehér-fekete. A fiatalok színezete elmosódottabb, halványabb, bóbitájuk nem olyan fejlett, mint a felnőtt egyedeké. A csőr enyhén lefelé ível, hosszú, csipeszszerű és fekete. A láb ólomszürke, a szem sötétbarna.

ÉletmódjaSzerkesztés

Táplálékát rovarok (főleg sáska, tücsök, cserebogár, lótetű), valamint lárvák, pajorok, kukacok és giliszták képzik, melyeket hosszú csőrével a földből szedeget ki.

Szívesen elfoglalja a harkályok odúit, de bármilyen alkalmas faodúban, üregben, kőrakásban költ, akár talajszinten is. 5–10 piszkosfehér tojásán kizárólag a tojó kotlik, miközben a hím a táplálékot hordja. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. A fiókák veszély esetén bűzös ürüléket spriccelnek támadójuk felé, és a költőüreg is tele van bűzös ganéval – erre utal a madár számos népies neve: büdösbanka, szurtos dudu, ganajmadár, fostos bugybóka[2] stb.

SzaporodásaSzerkesztés

Üregekben, főleg harkályok odvaiban költ, de lakott helyeken, településeken is fészkel. Fészekalja 5–8 tojásból áll, melyen a tojó 16–19 napig egyedül kotlik. A fiatalok 26–27 naposan repülnek ki a fészekből.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon márciustól szeptemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő; ősszel délre vonul.

ÉrdekességSzerkesztés

A búbosbankáról utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.

Népies neveiSzerkesztés

babuba, bugy(b)óka (Somogy m.), butyboka, babuk(a), babutyka, baták, büdös bod, büdösbanka, babut(k)a, bubutka, budoga (Pécs), szaros babucska (Albertirsa), bóbásbanka (Heves m.), daduk, dudoga, dod, dutka, szurtos dudu, ganajmadár (Jászberény), polonca, jututu-banka, szalakatóka, sárosbanka[3]

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Israel names biblically banned Hoopoe national bird”, Reuters, 2008. május 29. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 9.) 
  2. Triplázott a fostos bugybóka. HVG, 2015. január 5. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
  3. Népies madárnevek - Régi madárnevek. madaras.lapunk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 3.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés