Főmenü megnyitása

Büchler Sándor (Fülek, 1870. szeptember 24.Auschwitz-Birkenau, 1944. július) magyar rabbi, történész, egyetemi tanár, judaikakutató.

Büchler Sándor
Született 1870. szeptember 24.
Fülek
Elhunyt 1944. július (73 évesen)
Auschwitz-Birkenau
Foglalkozása rabbi

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Apja Büchler Pinkász rabbi, talmudtudós volt. 1884 és 1894 között volt a budapesti rabbiképző növendéke. A bölcsészdoktori oklevelet 1893-ban szerezte meg a budapesti egyetemen, rabbivá 1895-ben avatták. 1897-től (1944-ig) keszthelyi főrabbi volt. A budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemen «A magyar zsidóság története» c. tárgykörből magántanárként működött (1914-től), a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának is tagja volt. A budapesti zsidók történetéről szóló munkáját az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat jutalommal tüntette ki. 1927-ben és a követőző évben ösztöndíjasként Angliában kutathatott. 1944-ben Keszthely városa felajánlotta, megmenti őt, ám ő inkább sorsközösséget vállalva a többi zsidóval, bevonult a zalaegerszegi gettóba,[1] ahonnan deportálták, és Auschwitz-Birkenauban meggyilkolták.

Cikkei a Magyar Zsidó Szemlében, az Egyenlőségben, a Múlt és Jövőben, az Országos Egyetértésben, Öesterreichische Wochenschriftben, az Izraelita Tanügyi Értesítőben, az Ost und Westben, a Hamagidban, a Heossifban, az Imit Évkönyveiben jelentek meg. A Jewish Encyclopedia munkatársa volt.

Kutatási területe a hazai zsidóság letelepedése, ezenkívül a nevesebb zsidó családok történetével is foglalkozott.

EmlékezeteSzerkesztés

Keszthelyen 2000 eleje óta emlékszobája van. A nevét viseli egy, a magyar zsidóság történeti hagyományainak ápolását célul kitűző társaság (Büchler Sándor Baráti Társaság).

MűveiSzerkesztés

  • Zsidó letelepedések Európában a XVI-XVII. században, főtekintettel Magyarországra (doktori értekezés, Bp., 1893);
  • Sáj lumóre (Budapest 1895);
  • Az országos főrabbi hivatal Magyarországon a XVII. és a XVIII. században. (IMIT Évkönyve, 1896)
  • Zsidók a magyar egyetemen. (IMIT Évkönyve, 1897)
  • A nógrád vármegyei zsidók történelméből. (Magyar Zsidó Szemle, 1898)
  • A magyar zsidók viseletéről. (IMIT Évkönyve, 1898)
  • A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig (Bp., 1901);
  • A magyar nyelv terjeszkedése a zsidók között. (IMIT Évkönyve, 1905)
  • A zsidók története. Közép- és felsőleányiskolák számára. 2. rész. A Talmud korától napjainkig. (Bp., 1908)
  • A zsidók története Talmud korától napjainkig (tankönyv, Bp., 1908);
  • Eötvös József báró és a magyar zsidóság. (Izraelita Tanügyi Értesítő, 1913)
  • A zsidók története és irodalma. Iskolai használatra írta Goldberger Rafáel. Átd. B. S. (Bp., 1901; 8. kiad. 1915)
  • szerk.: Goldberg, R.: A zsidó nép története és irodalma a tíz törzs számkivetésétől a mai napig. Sajtó alá rend., átd. (Bp., 1901; 8. kiad. 1915).
  • A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig (Egyenlőség, 1917–19);
  • Szerencsés Imre származása (Bp., 1937).
  • A Goldzieherek családfájáról. (H. n., 1939)
  • Das Judenprivilegium Bélas IV. vom Jahre 1255. (Bp., 1941)
  • A Szentszék és a magyar zsidók a XVI. században. (H. és é. n.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Büchler Sándor a Yad Vashem adatbázisában.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. [Bp.], Szerző, [1996].
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877-1927.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Strbik Andrea: Héber nyelvtanok Magyarországon. Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Osiris Kiadó, 1999.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
  • Dán Róbert: B. S. irodalmi munkássága. – Scheiber Sándor: B. S. történetírói munkásságához. (Magyar–zsidó oklevéltár. 10. köt. Bp., 1967)
  • A halottak élén. Emlékfüzet B. S. főrabbi halálának 50. évfordulójára. Összeáll. László József. B. S. műveinek bibliográfiájával. (Keszthely, 1994)
  • Adalékok B. S. és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy egy kézirat legendája. Szerk. Frojimovics Kinga, Schweitzer Gábor. (Makor. Magyar–zsidó levéltári füzetek. Bp., 1997)
  • Schweitzer Gábor: Rabbi a katedrán. B. S. magántanári habilitációja 1914-ben. (Történelmi Szemle, 2002)
  • Czoma László: B. S. (“Új idea, új cél keresésére szorítanak bennünket”. Tanulmányok a zsidó történetírásról. Mórija könyvek. 4. Bp., 2005)
  • Scheiber Sándor: B. S. történetírói munkásságához (Magyar-Zsidó Oklevéltár, X., Bp., 1967)