Magyar-Zsidó Szemle

(1884–1948) magyarországi folyóirat
(Magyar Zsidó Szemle szócikkből átirányítva)

A Magyar-Zsidó Szemle, a magyarországi neológ (haladó vagy kongresszusi) zsidóság legfontosabb tudományos és közéleti folyóirata volt, mely 1884-től 1948-ig jelent meg, változó gyakorisággal.[1]

Magyar-Zsidó Szemle
A lap első évfolyamának címoldala
A lap első évfolyamának címoldala
OrszágMagyarország
Alapítva1884
Megszűnt1948
Főszerkesztő
Szerkesztő
Nyelvmagyar
OCLC992659555

Története szerkesztés

Nem az első magyar nyelvű zsidó periodika, azonban tudományos súlyát és élettartamát tekintve hosszú pályafutása alatt nem akadt vetélytársa. A zsidósággal foglalkozó tudomány minden ágát felölelő, zömében a korabeli nemzetközi tudományosság magas szintjén mozgó folyóirat, különösen a magyar zsidó történelem, vallás- és felekezettörténet tárgyában tartalmaz felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot. A hazai zsidóság a külföldi példák nyomán már a kiegyezés óta szükségét érezte egy magyar nyelvű zsidó tudományos folyóirat megindításának azzal a céllal, hogy az erősen magyarosodó zsidóságnak magyar nyelven nyújtson tudományos színvonalú írásokat elsősorban a zsidó teológia, a zsidó nyelvészet, néprajz, szociológia és történelem területéről.[2]

A Magyar Zsidó Szemle történetén lemérhető a magyar zsidóság mindenkori helyzete. 1884-től 1895-ig a folyóirat évi 10, illetve (1891-1895) 12 számban jelent meg. 1896-tól 1926-ig pedig évi 4 számban, anélkül azonban, hogy az oldalszám (kivéve az 1919-től 1926-ig terjedő éveket) csökkent volna. 1927-ben 6 szám, 1923-ban 10 szám, 1929-től 1937-ig évi 12 szám jelent meg, sokszor összevont füzetekben. 1938-ban 4 szám 1 füzetben, 1940-ben pedig, és ettől fogva egészen a megszűnésig egy-egy füzetből állott egy évfolyam. A Magyar Zsidó Szemle tudományos eredményeit az egész világ hebraista irodalma nyilvántartja. A lapelőd szellemi hagyományait a változatlan címmel, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem gondozásában 2004. óta megjelenő „új folyam” viszi tovább.

Szerkesztői szerkesztés

A Magyar Zsidó Szemle szerkesztői és munkatársai a hazai zsidó tudomány legjelesebb képviselői közül kerültek ki. 1884-től 1891-ig Bacher Vilmos és Bánóczi József voltak a szerkesztők, 1891-től 1930-ig Blau Lajos kitűnő hebraista volt a folyóirat szellemi irányítója. 1891-től 1896-ig Mezey Ferenccel együtt, 1896-tól 1923-ig egyedül, 1923-tól Hevesi Simon, 1927-től Hevesi Simon és Friedmann Dénes, 1930-ban pedig Hevesi Simon, Friedmann Dénes és Weisz Miksa támogatásával. 1931-ben Hevesi Simon és Weisz Miksa támogatásával Hevesi Ferenc és Löwinger Sámuel látták el a lap szerkesztését. 1932-ben Weisz Miksa kimaradt a szerkesztők közül, 1933-ban pedig Friedman Dénes ismét helyet foglalt a szerkesztőségben. 1934-től 1941-ig Dr. Hevesi Simon támogatásával Guttmann Henrik, Hevesi Ferenc, Löwinger Sámuel és Friedman Dénes irányították a folyóiratot. Az 1942–1945. összevont évfolyamokat Guttmann Henrik és Hevesi Ferenc támogatásával Löwinger Sámuel szerkesztette. Az 1946–1948. évi három utolsó évfolyam szellemi irányítója Hahn István és Scheiber Sándor támogatásával Lőwinger Sámuel volt.

Források szerkesztés

  1. Digitálisan elérhető a Magyar-Zsidó Szemle. MTA Kisebbségkutató Intézet (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  2. Galambos Ferenc: A Magyar Zsidó Szemle írói és írásai. (hely nélkül): kézirat. 1957. 2. o.  

További információk szerkesztés