Badafalva

község a gyanafalvi járásban, Ausztriában

Badafalva (németül Weichselbaum) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Badafalva (Weichselbaum)
Badafalva címere
Badafalva címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Járás Gyanafalvi járás
Polgármester Willibald Herbst
Irányítószám 8382
Körzethívószám 03329
Forgalmi rendszám JE
Népesség
Teljes népesség720 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság239 m
Terület12,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 38″, k. h. 16° 11′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 38″, k. h. 16° 11′ 08″
Badafalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Badafalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Rába balpartján terül el, a magyar határtól 800 m-re, Szentgotthárdtól 7 km-re nyugatra.

A kataszteri közösségek Horvátfalu, Pócsfalu és Weichselbaum.[2]

Története szerkesztés

 
Utcakép

Első írásos említése 1187-ből származik Badofalu néven. A szentgotthárdi apátság birtokát képezte, amit 1183-ban alapítottak és egy év múlva megkezdődött a letelepedés környéken, így az apátság legrégibb településének számít, s III. Orbán pápa levelében is említést találunk róla, amely mint majort jelöli meg. Fekvéséből következik, hogy erdőirtáson, ill. talajszárításon keletkezett. További említései még 1350 Badafolua, 1538 Bodafalwa, 1552 Bodofalva.

A 16. században közepes nagyságú faluként szerepel. 1664-ben részben itt állt a keresztény sereg tábora, ami a szentgotthárdi ütközetben csapott össze az oszmán-törökökkel. A harcok során a falu elpusztult, s a század végén többségében németeket telepítettek a faluba. A ciszterek 1213. századi telepítése során szlávok (szlovénok) is kerülhettek a vidékre.

A faluban a ciszterek szőlőtermelést honosítottak meg, ami napjainkban is tart. 1788-ban épült fel a badafalvai kegytemplom. Innen 3 km-re egy hegyen található a Máriakép-kápolna, mely búcsújáróhely 1749 óta.

A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott, majd Ausztriához került.

Lakossága szerkesztés

 
Kápolna

1910-ben 1639 lakosából 1559 fő német, 30 magyar, 50 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 796 lakosából 783 német, 4 magyar, 2 szlovén, 2 cseh, 5 egyéb nemzetiségű volt.[3]

Irodalom szerkesztés

  • Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban (Budapest 1932)
  • Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 810. o. ISBN 963-05-6800-4  

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés