Badanj (Drniš)

Badanj falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Badanj
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Község	Drniš
Jogállás	falu
Irányítószám	22320
Körzethívószám	(+385) 022
Népesség
Teljes népesség	233 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	286 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 51′ 54″, k. h. 16° 10′ 47″43.8649569, 16.1798292
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Knintől légvonalban 19, közúton 22 km-re délre, községközpontjától 2 km-re északkeletre, Dalmácia közepén, a Petrovo-mező északnyugati részén és a Promina-hegység délnyugati lejtőin fekszik.

Története

A termékeny földnek és a vízben való gazdagságnak köszönhetően területén már ősidők óta folyamatosan élnek emberek. Ezt támasztják alá a régészeti leletek, melyek a történelem előtti időktől fogva megtalálhatók. A település területén a Szent János templomtól északra, Andabak településrész felett történelem előtti vár maradványai találhatók, melynek területén cserépmaradványok kerültek elő. Az ókorban itt vezetett át az a fontos római útvonal is, amely Salonát, Dalmácia egyik legjelentősebb városát kötötte össze Pannóniával. A környéken több jelentős római település (Promona, Synodion és Magnum Municipium) is állt. 1921-ben egy útnyitás munkálatai alkalmával a templom közelében két szarkofágra bukkantak, melyek a környéken található kőből, valószínűleg egy promonai műhelyben készültek. Egyikük fedőlapját négy akrotérion díszítette. Egyiküket az 1970-es években kiemelték és Drnišre szállították. Ma a városi múzeum előtt látható. A horvátok ősei a 7. században telepedtek meg először a Petrovo mezőnek ezen a termékeny részén. A középkorban a Nepilić családnak voltak itt kiterjedt birtokai. A falu középkori gótikus templomát a 19. század második felében bontották le. Ennek munkálatai során amint azt az amatőr régész Frano Radić feljegyezte, egy a templom padozatába illesztett középkori sírkőlap került elő. Területét 1522-ben foglalta el a török. A török uralom a lakosság összetételében is nagy változásokat hozott. Az üresen maradt területekre új lakosságot telepítettek, akik nagyrészt Hercegovina területéről érkeztek. 1648-ban a velenceiek ugyan visszafoglalták a Drniš környéki falvakat, de a kandiai háborút követően visszakerültek a boszniai pasa fennhatósága alá és 1683-ig ott is maradtak. Ekkor a velencei hadak szabadították fel a török uralom alól. A török a sinji háborúban 1715 és 1718 között sikertelenül próbálta visszaszerezni Drništ és környékét. A harcok során 1715-ben Badanj is súlyos károkat szenvedett, a középkori templom is romokban hevert. Végül 1718-ban a pozsareváci béke hozta el a háborúskodás megszűnését egész Dalmáciának. A templomot 1730-ban és 1780-ban is megújították. Három oltára volt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1869ben a lebontott régi helyére felépítették az új templomot. A régi templom néhány kőfaragványát az új templomba falazták be, közülük magasan a mellékbejárat fölé illesztették a templom titulusát megőrző feliratos követ. A falunak 1857-ben 279, 1910-ben 367 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakóinak 96 százaléka horvát, 3 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a szerb csapatok elfoglalták és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. 1992-ben a szerbek a templomot földig rombolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A templom újjáépítése 1996-ban kezdődött és 1998-ig tartott. A településnek 2011-ben 280 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
279	274	301	290	363	367	321	479	484	511	562	571	408	418	326	280

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1868-1869 között építették. Felszentelése 1871-ben történt. Az egyhajós épület négyszögletes apszissal, fa tetőzettel, a gazdag drniši földbirtokos dr. Pavol Plenković hagyatékából épült. Fából épült a kórus is, a szentélyt diadalív választotta el a templom többi részétől. A homlokzat feletti nyitott harangtoronyban három harang volt. 1931-ben új tetőzetet, 1939-ben új harangtornyot kapott. A kőből épített főoltáron védőszentjének képe volt látható. A délszláv háború során a szerb megszállók földig rombolták. A háború után újjáépítés előtt a romok kutatása során mintegy harminc, többségben a régi gótikus templomból származó töredéket találtak, de előkerültek római és ószláv töredékek is. A feltárások alapján megállapítható volt, hogy már a régi templom is a most lerombolt templom helyén állt és a 13. vagy a 14. században épült. Feltételezik, hogy ugyanezen a helyen már a 9. és a 11. század között is állt egy ószláv templom. A mai templomot 1996 és 1998 között építették fel a régi helyén. A szentély falán egy nagy méretű, itáliai műhelyből származó keresztet helyeztek el. A templom körül található a falu temetője.

További információk

• Drniš község hivatalos oldala (horvátul)
• A drniši plébánia honlapja (horvátul)
• Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)