Főmenü megnyitása

A Baffin-sziget (Baffin-föld, angolul Baffin Island, Baffin Land) a Kanadai szigettenger legkeletibb és egyben legnagyobb szigeteként Kanada legnagyobb és a világ ötödik legnagyobb szigete Nunavut tartományban, Kanada és Grönland között, a Baffin-öböltől délre, a Hudson-öböltől északra, a Foxe-medencétől északra és nyugatra. Jó része az északi sarkkörön túl terül el.

Baffin-sziget
A Baffin-sziget északkeleti partvonalának egy szakasza Clyde River településtől északra, 100 méteres magasságból 1997 augusztusában készült légi fotó
A Baffin-sziget északkeleti partvonalának egy szakasza Clyde River településtől északra, 100 méteres magasságból 1997 augusztusában készült légi fotó
Közigazgatás
Ország  Kanada
Székhely Iqualuit
Népesség
Teljes népesség11 855 fő +/-
Földrajzi adatok
Terület507 451 km²
Legmagasabb pont 2147
Elhelyezkedése
BaffinIsland.svg
Baffin-sziget (Kanada)
Baffin-sziget
Baffin-sziget
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 69°, ny. h. 72°Koordináták: é. sz. 69°, ny. h. 72°
A Wikimédia Commons tartalmaz Baffin-sziget témájú médiaállományokat.

Területe 507 451 km²[1] (476 068 km²[2]); hossza 1600 km, szélessége 200–700 km.

Földtani felépítéseSzerkesztés

Keleti része a Kanadai pajzs részeként prekambriumi kristályos kőzetekből áll; főként gránitból és gneiszből. Nyugati része paleozoós üledékes kőzeteken kialakult síkság.

Természetföldrajzi jellemzőiSzerkesztés

Keleti oldalán húzódik a Penny Highland hegység, aminek legmagasabb csúcsa a 2147 m magas Odin-hegy[1] (2591 m magas[2]) A hegység eljegesedett keleti lejtőit fjordok tagolják.

Éghajlata zord: a januári középhőmérséklet -30°C – -40°C, a júliusi középhőmérséklet 0 és -5°C között változó; a sziget legenyhébb éghajlatú, délkeleti részén januárban -20°C, júliusban +5°C.

FelfedezéseSzerkesztés

A szigetet William Baffin (1584-1622) brit felfedezőről nevezték el, a vikingek azonban már évszázadokkal korábban jártak itt: 1000 körül Leif Eriksson Hellulandnak nevezte el.

A nagy földrajzi felfedezések részeként déli partját először Martin Frobisher érte el 1576–1578-as útján; északi partját William Baffin fedezte föl 1616-ban.

LakosságaSzerkesztés

Lakossága mintegy 11 000 fő (2007-es becslés); közülük nagyjából 3400 az eszkimó őslakó. Ők elszórt, apró, főleg tengerparti településeken élnek, és az inuktitut (kelet-kanadai inuit) nyelv két nyelvjárását beszélik:

  • qikiqtaaluk uannangani nyelvjárás (északi-baffini); illetve
  • qikiqtaaluk nigiani nyelvjárás (dél-baffini).

A sziget közigazgatási központja Frobisher Bay az azonos nevű Frobisher-öböl partján; legnagyobb városa a déli parton épült Iqaluit, aminek a 2006-os népszámlálás idején 6184 lakosa volt.

GazdaságaSzerkesztés

Pond Inletben 1924-ben egy barnakőszénbányát nyitottak.

Az őslakók fő foglalkozásai a prémvadászat és a halászat.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Baffin island political map pictures. [2011. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 22.)
  2. a b Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 821–822. o. ISBN 963-05-6800-4  

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Baffin-sziget témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés