Bahcsiszeráji káni palota

A bahcsiszeráji káni palota a Krími Tatár Kánság uralkodóinak székhelye volt. A 16. századi, fallal körbevett épületegyüttes a lakóépületek és kertek mellett mecseteket, háremet és temetőt is magába foglal. A palota belsejének díszítése a 16. századi hagyományos krími tatár stílust tükrözi. Az épületegyüttes 2003 óta a világörökség javaslati listáján szerepel.

World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Bahcsiszeráji káni palota
javasolt világörökségi helyszín
Bakhchisarai Palace2.jpg
Település
Építési adatok
Építés éve 1532–
Rekonstrukciók évei 2017
Építési stílus Törökország építészete
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Bahcsiszeráji káni palota (Krími Köztársaság)
Bahcsiszeráji káni palota
Bahcsiszeráji káni palota
Pozíció a Krími Köztársaság térképén
é. sz. 44° 44′ 55″, k. h. 33° 52′ 55″Koordináták: é. sz. 44° 44′ 55″, k. h. 33° 52′ 55″
Bahcsiszeráji káni palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahcsiszeráji káni palota témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Az építkezés kezdete I. Száhib Giráj krími kán nevéhez fűződik. Az általa építtetett épületegyüttes a ma látható palotánál sokkal nagyobb kiterjedésű volt.[1] A legrégebbi épület 1532-ből származik, a palotáról az első írásos feljegyzés 1539-ből maradt fenn.[2]

1736-ban az orosz–osztrák–török háború során orosz csapatok foglalták el a várost;[3] és Burkhard Christoph von Münnich tábornagy felgyújtatta a palotát.[4] Az 1737–1743 között uralkodó II. Szelamet Giráj építtette újjá, Kirim Giráj uralkodása alatt (1758–1769) pedig lényegesen bővítették.[1]

Az orosz uralom idején a belügyminisztérium kapott benne helyet. A palotát meglátogatta II. Katalin cárnő és I. Sándor cár is.[3]

1917 óta a palota a krími tatárok múzeumaként működik;[5] 2003-ban felkerült Ukrajna világörökségi javaslati listájára.[2]

2017-ben a palotát felújították. A felújítást vezető, moszkvai székhelyű Atta Groupnak kevés tapasztalata volt a műemlékek megőrzésében. A felújítás során a palota évszázados tölgyfagerendáit betonnal helyettesítették, a 18. századi falfestmények pedig nagynyomású víz miatt károsodtak, az épület homlokzatán repedések jelentek meg, és a magasnyomású tisztítás során leesett a vakolat. Az ukrán kulturális minisztérium az UNESCO segítségét kérte, hogy járjon közbe az Oroszországi Föderációnál a műemlék védelme érdekében.[6][7][8]

LeírásaSzerkesztés

Az épületegyüttes, amely 17 épületből és 9 zárt belső kertből áll, mintegy 500 000 négyzetméteren helyezkedik el, ebből 7190 négyzetméter a beépített terület. Két mecset tartozik hozzá (nagy- és kismecset), valamint hivatalos fogadótermek, lakóépületek a kán és családja, illetve kísérete számára, pihenőhelyek, kiegészítő épületek (őrépületek, fürdők, istállók, konyhakert stb.), kisebb építmények (kapuk, szökőkutak és medencék) és zárt belső udvarok kertekkel és parkokkal. Építészetileg a Közel-keleti és a helyi krími tatár hagyományok egyvelege.[2]

Könnyek kútjaSzerkesztés

A kutat az egyik utolsó kán, Kirim Giráj emeltette fiatalon elhunyt felesége emlékére. A fiatal lengyel nőt állítólag a kán korábbi kedvence felesége ölte meg. A harcban megkeményedett kán gyászba esett, és könnyeket hullatott, ami igencsak meglepte az őt ismerőket. A márványból készült kút, a kánhoz hasonlóan, könnyeket hullat két szál rózsára.[9]

A Könnyek kútja számos festőt és költőt ihletett meg, többek között Alekszandr Szergejevics Puskint és Adam Mickiewiczet.

NagymecsetSzerkesztés

A káni nagymecset a palota terén áll, az északi kaputól keletre. Ez az egyik legnagyobb mecset a Krímben, és egyike a bahcsiszeráji együttes első épületeinek. A mecsetet I. Száhib Giráj építtette 1532-ben.

A mecset egy négyzetes alaprajzú, háromhajós imateremből, valamint egy-egy keletre illetve néző narthexből és portikuszból áll. A portikuszból két nyolcszögű, 28 méter magas minaret emelkedik ki, kúpos tetejükön csúcsdíszekkel. A mecset északkeleti sarkához illeszkedik egy szertartásos tisztálkodásra szolgáló négyzetes kioszk. Feltételezések szerint a keleti fal mellett egy medresze állt, amelyet Arszlán Giráj építtetett 1750-ben. A mecsetbe egy északra nyíló portálon át lehet bejutni.

KismecsetSzerkesztés

A főépületben található kismecsetet a kán családja és fontos tisztségviselői számára építették a 16. században. A belső festmények 17–18. századiak.

A déli falon áll a mihráb, amelynek felső részén hét díszes öv található, amelyek a mennyország hét szintjét jelképezik. A mihráb feletti festett üvegablakon Szulejmán pecsétjét ábrázolták. A mecset egyik falára vitorláshajókat, lovakat és lovasokat ábrázoló képeket karcoltak.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Artur Grossman: Die Krim – mit Lemberg, Kiew und Odessa. Bielefeld: Reise Know-How. 2009. 216–. o. ISBN 978-3831717798  
  2. a b c Bagçesaray Palace of the Crimean Khans. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. ápr. 19.)
  3. a b BAKHCHISARAY. IRON DOOR, FOR THE RECEPTION OF AMBASSADORS IN THE KHAN'S PALACE. www.prlib.ru (Hozzáférés: 2021. ápr. 19.)
  4. International Committee of Historic Gardens and Sites: Jardins et sites historiques. (hely nélkül): ICOMOS. 1993. 78. o. ISBN 9788487111389  
  5. First national museum of Crimean Tatars opened in Hansaray 100 years ago. en.crimeantatars.club (Hozzáférés: 2021. ápr. 19.)
  6. Tony Wesolowsky: Facelift Or Farce? 'Restoration' Of Palace Shocks Crimean Tatars. www.rferl.org. RadioFreeEurope (2018. feb. 18.) (Hozzáférés: 2021. ápr. 19.)
  7. Halya Coynash: Russia is destroying 16th Century Crimean Tatar Khan’s Palace in occupied Crimea. risu.ua (Hozzáférés: 2021. ápr. 19.)
  8. Ukraine to appeal to UNESCO over the damage to Bakhchysarai Khan Palace in the Russian-annexed Crimea. www.uawire.org (2017. nov. 6.) (Hozzáférés: 2021. ápr. 19.)
  9. Sarah Johnstone: Ukraine. (hely nélkül): Lonely Planet. 2005. ISBN 1-86450-336-X  

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bakhchisaray Palace című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Khanpalast von Bachtschyssaraj című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés