Balaklava (település)
Balaklava (ukránul és oroszul Балаклáва, krími tatár nyelven Balıqlava) Szevasztopol szövetségi jelentőségű városhoz tartozó település a Krím-félsziget délnyugati partján.[1][2] A település környékén folyt a krími háború során az 1854-es balaklavai csata.[3]
| Balaklava | |||
.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Irányítószám | 99000–99999 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 21 073 fő (2017) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Balaklava
Pozíció Oroszország térképén
| |||
| é. sz. 44° 30′ 19″, k. h. 33° 35′ 53″Koordináták: é. sz. 44° 30′ 19″, k. h. 33° 35′ 53″ | |||
| Balaklava weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balaklava témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Состав муниципального округа (orosz nyelven). Балаклава. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
- ↑ Crimean War | Map, Summary, Combatants, Causes, & Facts (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
