Balaklava (település)
Balaklava (ukránul és oroszul Балаклáва, krími tatár nyelven Balıqlava) Szevasztopol szövetségi jelentőségű városhoz tartozó település a Krím félsziget délnyugati partján.[1][2] A település környékén folyt a krími háború során az 1854-es balaklavai csata.[3]
Balaklava | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Szevasztopol | ||
Rang |
| ||
Irányítószám | 99000–99999 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 35 919 fő (2021) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 10 m | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 30′ 19″, k. h. 33° 35′ 53″44.505344°N 33.597952°EKoordináták: é. sz. 44° 30′ 19″, k. h. 33° 35′ 53″44.505344°N 33.597952°E | |||
Balaklava weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balaklava témájú médiaállományokat. |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Состав муниципального округа (orosz nyelven). Балаклава. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
- ↑ Crimean War | Map, Summary, Combatants, Causes, & Facts (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. január 22.)