Banach fixponttétele

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. augusztus 1.

A Banach-féle fixponttétel azt mondja, hogy teljes metrikus térben minden kontrakciónak („távolságzsugorító függvénynek”) létezik pontosan egy fixpontja. A tétel jelentőségét az adja, hogy az analízis olyan alapvető tételeinek, mint az inverzfüggvény-tétel, vagy Picard-Lindelöf-tétel, a bizonyítása Banach fixponttételén múlik. A tétel eredeti bizonyítása maga is konstruktív, vagyis a fixpontnak nemcsak a létezését bizonyítja, de az konkrétan (legalábbis határértékként) meg is adható, sőt, a kapott sorozat konvergenciasebessége is jól becsülhető, így a tétel jól alkalmazható a numerikus matematikában is. A tétel a nevét Stefan Banachról kapta (1892-1945), aki 1922-ben publikálta.

Azokat a Lipschitz-függvényeket, amiknek a Lipschitz-konstansa kisebb mint egy, kontrakciónak nevezzük, tehát   kontrakció, ha van olyan L<1, hogy minden X-beli x-re és y-ra:

 

Banach fixponttétele. Legyen X egy nem üres, teljes metrikus tér és f:XX kontrakció. Ekkor pontosan egy olyan x* van X-ben, amire f(x*)=x*.

Bizonyítás

szerkesztés

Minden kontrakciónak legfeljebb egy fixpontja van. Legyen ugyanis x és y f kontrakció két fixpontja. Ekkor x és y távolsága ugyanakkora, mint f(x) és f(y) távolsága, de alkalmas L egynél kisebb Lipschitz-konstansra:

 ,

amiből kapjuk, hogy d(x,y)=0, amivel a fixpont unicitását igazoltuk.

Legyen   X tetszőleges eleme, és definiáljuk rekurzióval az   sorozatot, erről fogjuk belátni, hogy konvergens, és a határértéke fixpontja f-nek. Először is tegyük fel, hogy   sorozat konvergens, és határértéke x*. Mivel f Lipschitz, folytonos, így az átviteli elvet alkalmazva:

 

Tekintve, hogy  , a bal oldali határérték is x*, így x* valóban fixpont. Csak azt kell megmutatnunk, hogy   sorozat konvergens. Teljes indukcióval rögtön adódik, hogy:

 

Legyen n<m. A háromszög-egyenlőtlenség ismételt alkalmazásával kapjuk, hogy

 

ahol a jobb oldalt az előző becsléssel felülről becsülhetjük:

 

Alkalmazva a mértani sorozat összegképletét:

 

mivel  , a jobb oldal ismét felülről becsülhető:

 

Legyen ε>0 tetszőleges, és N olyan, hogy

 

Ha N<n<m, akkor az előző becslést alkalmazva

 

ahol a jobb oldal a feltételek szerint:

 

azaz

 

tehát   Cauchy-sorozat, és a tér Banach, így a sorozat konvergens, amivel a bizonyítást befejeztük.

Konvergenciasebesség

szerkesztés

A bizonyításnál felhasznált sorozat konvergenciasebességére a bizonyításból is kiolvasható, hogy

 

Mint láttuk,

 

és mivel a jobb oldal független m-től, m-mel tartva a végtelenhez, kapjuk a becslést.

Alkalmazások

szerkesztés
  • A tétel egyik legfontosabb alkalmazása a Picard-Lindelöf-tétel bizonyítása, ami bizonyos közönséges differenciálegyenletek megoldásának egyértelmű létezéséről szól. A bizonyítás során a differenciálegyenlet keresett megoldását egy olyan alkalmas integráloperátor fixpontjaként állítjuk elő, ami folytonos függvényeket folytonos függvényekbe visz. A Banach-fixponttétellel a fixpont egyértelműségét igazoljuk.
  • A fixponttétel másik fontos következménye, hogy az identitás kicsiny Lipschitz-perturbációi bilipschitz homeomorfizmusok. Ez utóbbi ténynek közvetlen folyománya az inverzfüggvény-tétel.
  • A numerikus analízisben a gyökközelítő módszerek tekintélyes osztályát adják az úgynevezett fixpontiterációs módszerek, amelyek azon az elven nyugszanak, hogy az f(x)=0 gyökét egy olyan alkalmas függvény fixpontjaként állítják elő, ami a keresett gyök valamilyen környezetén kontrakció. Ezen módszerek tipikus példája elég sima függvényekre a Newton-módszer és lineáris egyenletrendszerek numerikus megoldására a Jacobi-iteráció.

„Beragadt” koszinuszgomb

szerkesztés

A Banach-féle fixponttétel érdekes közvetlen alkalmazása a következő feladat: mi történik, ha egy tetszőleges számra a számológéppel egymás után sokszor alkalmazzuk a koszinusz függvényt? Legyen x0 tetszőleges valós szám, cos x0 ekkor már [-1,1] intervallumba esik. Ezen az intervallumon a koszinusz kontrakció, lévén a deriváltja abszolút értékének a korlátja sin 1 < 1, így létezik fixpontja. A fixponttétel bizonyításakor használt sorozat épp a koszinusz iterálása, amiről beláttuk, hogy koszinusz fixpontjához tart, így bármely számról is indulunk, a koszinusz gomb kitartó nyomkodásával a cos x=x egyenlet egyetlen gyökét közelítjük.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  • Rudin, W. : A matematikai analízis alapjai; Műszaki Könyvkiadó, 1978
  • Komornik Vilmos: Valós analízis előadások, TypoTEX, 2003