A barna kánya (Milvus migrans) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Barna kánya
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Kányaformák (Milvinae)
Nem: Milvus
Faj: M. migrans
Tudományos név
Milvus migrans
(Boddaert, 1783)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barna kánya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna kánya témájú médiaállományokat és Barna kánya témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Pieter Boddaert holland ornitológus írta le 1783-ban, a Falco nembe Falco migrans néven.[3]

Alfajai szerkesztés

Előfordulása szerkesztés

Egész Európában elterjedt, de Afrikában, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsiában, az indonéz szigetvilágban, valamint Ausztráliában is él.

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig tartózkodik itt. 2014-ben 144 pár jelenlétét regisztrálták.[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 55-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 160-180 centiméter, testtömege 630-941 gramm közötti, a tojó csak kevéssel nehezebb a hímnél.[4] Tollazata feketés-barnás. Az evezőtollak sikló- és vitorlázó repülésre alkalmasak. Hosszú – de a rokon hazai fajnál kevésbé villázott – farka segíti az egyensúlyozásban és a kormányzásban. Csőre görbe és éles, ezzel darabolja fel a zsákmányát vagy a talált dögöt. Karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek.

 
 

Életmódja szerkesztés

Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Társaságkedvelő, gyakran verődik kisebb csoportokba. Alacsony repülése közben észreveszi a táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal.

Szaporodása szerkesztés

Folyóvizek menti erdős területeken fészkel. Fészket ritkán rak, mivel általában más madárfajok fészkét foglalja el. A fészek mindig fákon van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 2-3 fehér, vörösesbarnás foltokkal rendelkező tojás, ezeken a tojó (néha a hím is) 32-33 nap kotlik. A kirepülés 42-45 nap múlva következik be.

 
Fészkében
 
és tojásai

Rokon fajai szerkesztés

A barna kánya legközelebbi rokona a hazánkban is élő vörös kánya (Milvus milvus) és az Ázsiában honos keleti barnakánya (Milvus lineatus). Utóbbi faj egyes rendszer besorolások szerint a barna kánya alfaja (Milvus migrans lineatus) néven.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
  4. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
  5. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés