Baska (Szlovákia)
Baska (szlovákul: Baška) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Baska (Baška) | |
Baska - Szent István király templom. | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Kassa-környéki |
Rang | község |
Polgármester | Ján Serbin |
Irányítószám | 040 16 (pošta Košice 16) |
Körzethívószám | 055 |
Forgalmi rendszám | KS |
Népesség | |
Teljes népesség | 713 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 97 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 350 m |
Terület | 4,50 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 42′ 24″, k. h. 21° 10′ 51″48.706667°N 21.180833°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 24″, k. h. 21° 10′ 51″48.706667°N 21.180833°E | |
Baska weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Baska témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésKassától 5 km-re, nyugatra található.
Története
szerkesztés1322-ben „Bosk”, 1326-ban „Bozky” néven említik. A 15.–16. században „Basko”, 1773-tól „Baska” alakban szerepel. A falut valószínűleg a 13. században alapították. Első ismert birtokosai Baskai Mátyás fiai, Domonkos és János voltak. A 15. században öt portát számláltak a faluban. 1447-ben Kassa városának faluja lett. A 16. században már szlovák többségű falu volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BASKA. Tót falu Abaúj Vármegyében, Kassa Városának birtokában, lakosai katolikusok, szántó földgyei soványak, fa hordássál, és szekerezéssel szerzik kenyereket, fél mértföldnyire lévén Kassa Városától, vagyonnyaikat jól eladhattyák, legelője tsekély, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baska, kis tót falu, Abauj vármegyében, 250 kath. lak. F. u. Kassa városa, melly utolsó postája.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Északra tőle a magaslaton, honnan már megláthatjuk Kassát, van a kis Baska, 27 házzal és 219 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette visz az erdőkön és az Idapatak bájos völgyén keresztül az út Aranyidkára. Egyike a legkellemesebb nyári utaknak. A magas hegyoldalak erdősége, a buja rét végtelennek látszó friss zöld szalagja, a zúgó folyócska, a zakatoló hámorok folyton foglalkoztatják szemünket, lelkünket.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.
Népessége
szerkesztés1910-ben 240, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 289 lakosából 285 szlovák volt.
2011-ben 437 lakosából 409 szlovák volt.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
További információk
szerkesztés- Képes ismertető
- Községinfó
- Baska Szlovákia térképén Archiválva 2007. május 6-i dátummal a Wayback Machine-ben