Batthyány Gusztáv

Herceg németújvári Batthyány-Strattmann Gusztáv Tódor Antal (Pozsony, 1803. december 8.Bécs, 1883. április 25.) Güssig örökös ura, Vas vármegye örökös főispánja, az 5. Batthyány-Strattmann herceg, a Szemere-kormány külügyminiszterének Batthyány Kázmérnak a bátyja, és az első felelős magyar kormány vezetőjének, Batthyány Lajosnak igen távoli unokatestvére volt.[1][2]

gróf Batthyány Gusztáv
Gustavus Batthyány.PNG
Született 1803. december 8.
Pozsony
Elhunyt 1883. április 25. (79 évesen)
Bécs
Állampolgársága Osztrák Császárság
Nemzetisége magyar
Gyermekei két gyermek:
Batthyány-Strattmann Ödön
Foglalkozása politikus
A Rohonci kódex egy lapja

ÉletpályájaSzerkesztés

Az ősrégi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja, gróf németújvári Batthyány Antal József (17621828), anyja, gróf Cecilie Rogendorf (17751814) volt. Az apai nagyszülei gróf németújvári Batthyány Tódor (1729-1812) tanácsos és gróf galántai Esterházy Philippine (17341811) voltak. Fiatalkorában az osztrák hadseregben szolgált. 1838-ban a megörökölt rohonci 30 000 kötetes könyvtárat – benne a Rohonci kódexszel – Kázmér öccsével együtt a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta, magyarországi birtokainak a kezelését pedig Kázmérra bízta. Ő maga Angliába költözött, ahol főúri (ekkor még grófi) címét az angol parlament még ugyanebben az évben honosította.

1840-ben Batthyány Kázmér a bátyja, Gusztáv birtokain, az ő beleegyezésével kötötte meg az első önkéntes örökváltság-szerződéseket (a jobbágy földesúri szolgáltatásainak örökváltsága, továbbá a jobbágyok öröklési joga), elsőként a borostyánkői uradalomhoz tartozó Felsőlövő (Oberschützen) község lakóival 1840. december 12-én. Az 1848-49-es szabadságharc idején azonban visszatért Magyarországra, és honvédtisztként harcolt. Fogságba esett és büntetésként közlegénynek besorozták a császári hadseregbe. Befolyásos ismerősei révén azonban hamarosan sikerült Angliába távoznia, ahol a továbbiakban telivérek tenyésztésével foglalkozott. Tagja lett az epsomi Derbyt irányító Jockey Klubnak. 1870-ben örökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet. 1875-ben a herceg Galopin nevű lova nyerte a Derbyt.

Házasság és leszármazottjaiSzerkesztés

1828. december 14-én feleségül vette báró Wilhelmine von Ahrenfeldet (1791-1840), aki két fiúgyermekkel ajándékozta meg őt:

Mivel se Ödönnek, se Gusztávnak nem született gyermeke, a Batthyány-Strattmann hercegi cím, Ödön halála után távoli rokonukra, gróf Batthyány Lászlóra, a „szegények orvosá”-ra szállt át.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gusztáv Batthyány című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • A Battyhyány család története. Fókusz Vajdasági Ismeretterjesztő és Tudomány Népszerűsítő Portál. [1]. Hozzáférés: 2014.08.31.
  • Ódor Imre: A tékozló másodhegedűs" Batthyányi Kázmér gróf pályaképéhez. Levéltári Szemle. 2007/4. szám [2] Hozzáférés: 2014.08.31.

JegyzetekSzerkesztés