Beöthy Algernon

(1839–1900) magyar politikus

Bessenyői és örvendi Beöthy Algernon (Nagymarjapuszta, 1839. – Felcsút, 1900. november 2.)[2] politikus.

Beöthy Algernon
Született1839
Nagymarja
Elhunyt1900. november 2. (60-61 évesen)
Felcsút[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1872. szeptember 3. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1878. június 29.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1878. október 19. – 1881. június 1.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1883. szeptember 27. – 1884. május 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1896. október 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1900. november 2.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy Algernon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Apja Beöthy László, Beöthy Ödön (1796–1854) testvére, anyja Baranyi Cecília. Fia Beöthy Pál (1866–1921) politikus, országgyűlési képviselő.

Tanulmányait a pesti tudományegyetemen végezte, ahol 1861-ben szerezte meg jogtudományi doktori oklevelét. 1861-től Bihar vármegye szolgabírája volt, azonban az alkotmány felfüggesztését követően állásáról lemondott. 1868-69-ben Bihar vármegye főjegyzője, 1869-ben balpárti programmal Berettyóújfalu képviselőjelöltje volt. Szabadelvű párti programmal képviselte a Hosszúpályi, a Verseci és Szászsebesi választókerületet 1875 és 1884 között, majd 1884-től 1896-ig az Ugrai választókerületet. 1896-től haláláig a Belényesi választókerület országgyűlési képviselője volt. 1884 és 1891 mint az Országgyűlés jegyzője is működött.

Ideiglenes igazgatója volt a Körösszabályozó Társulatnak, valamint a New York biztosító társaság igazgatósági tagja.

Tisza Kálmán egyik leghűségesebb emberének, bohém, anekdotázó politikusnak ismerték. Feltűnik Ábrányi Kornél jellemrajzaiban és Mikszáth Kálmán is írt róla országgyűlési tudósításaiban.

Jegyzetek szerkesztés

Forrás szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940
  • Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904
  • Vikár Béla-Zboray Miklós-Bethlen Oszkár-Csuday Jenő-Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Bp., Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.