Beöthy Algernon
Bessenyői és örvendi Beöthy Algernon (Nagymarjapuszta, 1839. – Felcsút, 1900. november 2.)[2] politikus.
Beöthy Algernon | |
Született | 1839 Nagymarja |
Elhunyt | 1900. november 2. (60-61 évesen) Felcsút[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (10/1-1-10) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy Algernon témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életútja
szerkesztésApja Beöthy László, Beöthy Ödön (1796–1854) testvére, anyja Baranyi Cecília. Fia Beöthy Pál (1866–1921) politikus, országgyűlési képviselő.
Tanulmányait a pesti tudományegyetemen végezte, ahol 1861-ben szerezte meg jogtudományi doktori oklevelét. 1861-től Bihar vármegye szolgabírája volt, azonban az alkotmány felfüggesztését követően állásáról lemondott. 1868-69-ben Bihar vármegye főjegyzője, 1869-ben balpárti programmal Berettyóújfalu képviselőjelöltje volt. Szabadelvű párti programmal képviselte a Hosszúpályi, a Verseci és Szászsebesi választókerületet 1875 és 1884 között, majd 1884-től 1896-ig az Ugrai választókerületet. 1896-től haláláig a Belényesi választókerület országgyűlési képviselője volt. 1884 és 1891 mint az Országgyűlés jegyzője is működött.
Ideiglenes igazgatója volt a Körösszabályozó Társulatnak, valamint a New York biztosító társaság igazgatósági tagja.
Tisza Kálmán egyik leghűségesebb emberének, bohém, anekdotázó politikusnak ismerték. Feltűnik Ábrányi Kornél jellemrajzaiban és Mikszáth Kálmán is írt róla országgyűlési tudósításaiban.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. július 15., PIM46406
- ↑ Felcsúti állami halotti anyakönyv 78/1900.
Forrás
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Országgyűlési almanach / Sturm–féle országgyűlési almanach; szerk. Sturm Albert et al.; Bp., 1886-1940
- Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája, 1-18.; Pallas-Révai, 1893-Bp., 1904
- Vikár Béla-Zboray Miklós-Bethlen Oszkár-Csuday Jenő-Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Bp., Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914.
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.