Wikipédia

Bencze Gyula

(1879–1949) belgyógyász, kórházi főorvos, egyetemi címzetes rendkívüli tanár, egészségügyi főtanácsos

Bencze Gyula, névváltozata: Bence Gyula, születési és 1905-ig használt nevén Breitner Gyula[3] (Budapest, 1879. szeptember 7.[4] – Chicago, USA, 1949. november 3.) belgyógyász, kórházi főorvos, egyetemi címzetes rendkívüli tanár, egészségügyi főtanácsos.

Bencze Gyula
SzületettBreitner Gyula
1879. szeptember 7.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1949. november 3. (70 évesen)[2]
Chicago[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaWellisch Margit
(h. 1911–1912)
Guttmann Margit
(h. 1914–?)
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1902, orvostudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Breitner Simon (1843–1899)[5] és Deutsch Klára (1855–1919) fiaként született óbudai zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Budapesti V. Kerületi Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte (1889–1897), majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett. 1902-ben orvosdoktorrá avatták. Pályáját az I. sz. Belgyógyászati Klinikán díjazatlan gyakornokként kezdte. 1904. januártól a Korányi Sándor igazgatása alatt működő III. sz. Belgyógyászati Klinika tanársegédje lett. 1905-ben a Klinikai tanulmányok a vér viscositásáról című dolgozatáért elnyerte a Balassa-díjat.[6] 1911-ben belgyógyászati diagnosztikából magántanári képesítést nyert.[7] 1914. szeptember 1-ei ranggal a budapesti honvéd helyőrségi kórháznál ezredorvosi kinevezést kapott.[8] A következő évben Budapesten törzsorvossá nevezték ki és az év májusától a Telepy utcai fiókkórház főorvosa lett.[9][10] A katonai egészségügy körül a háborúban szerzett érdemei elismeréséül a Vöröskereszt II. osztályú tiszteletjelvényét a hadiékítménnyel adományozták számára.[11] 1926 szeptemberében áthelyezték korábbi állásából a Szent István Közkórház VIII. osztályának főorvosává. 1928-ban a közegészségügyi szolgálat terén kifejtett értékes és eredményekben gazdag munkássága elismeréséül a Kormányzó a magyar királyi egészségügyi főtanácsosi címet adományozta számára, s ugyanebben az évben az orvosképzés terén szerzett érdemei elismeréséül megkapta az egyetemi rendkívüli tanári címet is.[12] Az 1930-as években részt vett az Orvos a családban című ötkötetes egészségügyi ismeretterjesztő kiadvány szerkesztésében. A második világháború idején mentesítést kapott a faji törvények alól. A háborút követően az Egyesült Államokban tartott előadásokat.

Első felesége Wellisch Margit (1888–1912)[13] volt, Wellisch Sándor építőmester lánya, aki terhességi görcsök következtében fiatalon életét vesztette.

1914. június 14-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Guttmann Emil tekintélyes pesti kereskedő lányát, Guttmann Margitot. A Budapest-Krisztinavárosi római katolikus plébánia lelkésze által kiállított keresztelési bizonyítványok szerint 1919. június 13-án áttértek a római katolikus vallásra. Lányuk Bencze Klára, Okányi Endre mezőgazda neje.[14]

Munkái szerkesztés

  • Klinikai tanulmányok a vér valósításáról. – Physikai-chemiai vizsgálatok a szénsav hatása alatt a vérben létesülő elváltozásokról. Korányi Sándorral. (Magyar Orvosi Archivum, 1905, 6.)
  • A polyglobulia lépmegnagyobbodással. (Orvosi Hetilap, 1906, 12.)
  • Kísérleti adatok a vesebajos vízibetegség kórtanához. (Orvosi Hetilap, 1907, 19.)
  • Kísérleti adatok a vesebajos hydroplasmia kórtanához. (Magyar Orvosi Archivum, 1908, 7.)
  • Vérelváltozások myxoedemánál. Engel Károllyal. – Adatok a szívhypertrophia keletkezésének kérdéséhez. (Magyar Orvosi Archivum, 1908, 9.)
  • A vesebajos vizenyősség keletkezéséről. (Magyar Orvosi Archivum, 1909, 10.)
  • Az idült vesegyulladás és a veseinsufficientia gyógykezelése. (Orvosképzés, 1913, 1–2)
  • A pankreasbetegségek diagnosisa. (Orvosképzés, 1914, 2–3.)
  • A háborús vesegyulladásról. (Orvosképzés, 1916, 8–10)
  • A tüdőtuberculosis és a katonai szolgálatképesség. (Orvosképzés, 1917, 3–5.)
  • Az influenza klinikája. (Orvosi Hetilap, 1918, 44.)
  • A rejtett paranephritises tályog keresése. (Orvosképzés, 1922, 1.)
  • A vesebajok pathologiájának és therápiájának fejlődése az utolsó harminc évben. (Orvosképzés, 1925, 1.)
  • A vesebajok balneotherapiája. (Orvosi Hetilap, 1926, 23.)
  • A rehumatismus gyógykezeléséről. (Orvosképzés, 1929, 1–2.)
  • Az utolsó influenzajárvány tanulságai. (Orvosképzés, 1929, 4–5.)
  • A polyarthritis rheumatica acuta. (Orvosképzés, 1931, 1.)
  • A hypertensiós betegségek balneo- és klimato-therapiájáról. (Orvosi Hetilap, 1931, 19.)
  • A máj és gyomor szerepe az anaemia perniciosa pathologiájában. (Orvosi Hetilap, 1932, 51.)
  • Újabb adatok a gyomor szerepéről az anaemia perniciosa pathologiájában. (Orvosi Hetilap, 1934, 1.)
  • A gócos fertőzés klinikája. (Orvosképzés, 1935, 5.)
  • Kísérleti anaemia gyomorkiirtás után. (Orvosi Hetilap, 1935, 43–44.)
  • Az anaemia gyógykezelésének alapelvei. (Orvosi Hetilap, 1936, 25–26.)
  • Ivókúrák szív- és érbántalmak esetén. (Orvosképzés, 1937, különszám)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Ferenc József-rend lovagkeresztje a hadiékítménnyel
  • Bécsi Belgyógyászok Egyesületének levelező tagja (1934–)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 10.)
  2. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 10.)
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 9356/1905. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 585. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 2. oldal 25. sor
  4. ↑ Születési bejegyzése az óbudai izraelita hitközség születési akv. 66/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 9.)
  5. ↑ Breitner Simon halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 627/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 10.)
  6. ↑ Budapesti Orvosi Újság, 1905. október 19. (3. évfolyam, 42. szám)
  7. ↑ Budapesti Közlöny, 1911. július 16. (45. évfolyam, 161. szám)
  8. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1914. szeptember 12. (41. évfolyam, 54. szám)
  9. ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1915. július 24. (42. évfolyam, 70. szám)
  10. ↑ Fővárosi Közlöny, 1915. május 7. (26. évfolyam, 25. szám)
  11. ↑ Budapesti Közlöny, 1915. szeptember 19. (49. évfolyam, 217. szám)
  12. ↑ Hivatalos Közlöny, 1928. március 15. (36. évfolyam, 7. szám)
  13. ↑ Bence Gyuláné Wellisch Margit halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 53/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 9.)
  14. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 858/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 10.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bencze_Gyula&oldid=26903973”